A magyar kormányfő a saját céljaira használja ki, hogy saját országában, de a térség más részein is mind nagyobbak a kétségek Ukrajna megsegítése ügyében – írja véleménycikkében Cathrin Kahlweit, a legnagyobb példányszámú német lap, a Süddeutsche Zeitung közép-európai tudósítója.
A kukoricatermelők juthatnak összesen 16 millió euró kompenzációhoz.
Ahol viszont szükség van a gabonára, ott az EU azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot.
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Az orosz elnök hiába ajánlgatott gabonát afrikai nemzeteknek, a háború miatt kevesebb és drágább ukrán áru jut el a világpiacra, ennek pedig egyértelműen a harmadik világ a vesztese, írja a svájci lap
Lázasan folyik alternatív útvonalak keresése, mióta Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt.
Az amerikai ENSZ-nagykövet szerint az lenne a cél, hogy az ENSZ országai közösen számolják fel az éhezést.
Ráadásul ingyen szállítanák le ezt a mennyiséget.
Az orosz elnök szerint az afrikai országok a jövőben a legfontosabb partnereik közt lesznek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte az afrikai országoknak, hogy nem lesz gond, miközben nem is nagyon titkolta: épp ez volt az egyik legfőbb célja, amikor nem hosszabbította meg a gabonaegyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált.
Hétfőn lejárt a Fekete-tengeri gabonaegyezmény, és nem újítják meg. Moszkva szerint ugyanis nem teljesültek a feltételei, így semmis az alku, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna a tengeren exportáljon gabonát és olajos magvakat a behozatalra szoruló országoknak.
A megállapodás létfontosságú a fejlődő országok élelmiszer-ellátása szempontjából – figyelmeztet az ENSZ.
Meghosszabbították az import korlátozását.
Körülbelül kétszáz gazda tüntetett kedden délben Brüsszelben, az Európai Bizottság székháza előtt. A demonstrálók kelet-európai termelők volt, akik Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és Csehországból érkeztek, a magyar gazdákat mintegy harmincan képviselték. Úgy tűnik, a tiltakozásuk eredményes volt.
Miközben az Európai Bizottság épülete előtt tüntetnek többek között a magyar gazdák is az ukrán gabonadömping miatt, az Európai Bizottság épületében közölték, hogy csak Magyarország nem vonta vissza az ukrán termékekkel szembeni korlátozó intézkedéseket, ami a feltétele az uniós kompenzációnak.
Nagyot esett a magyar GDP, miközben az inflációnk EU-rekorder maradt; az utolsó pillanatban megszületett az orosz-ukrán egyezség a gabonaszállításról; bíróság elé állt Schadl György. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Súlyos éhínség várt volna egy tucat fejlődő országra Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten, ha nem hosszabbítják meg a fekete-tengeri gabonaszállításról szóló megállapodást. De ha felmondták volna a megegyezést, az az újraválasztásáért küzdő Recep Tayyip Erdogannak is mélyütés lehetett volna. Ezt pedig Vlagyimir Putyin sem akarhatta.
Itt van a kapuban az mezőgazdaságra szánt temérdek uniós fejlesztési pénz, amihez csak úgy jutnak hozzá az agrárcégek, ha önerőt is tesznek hozzá. Ezt úgy kell kiizzadniuk, hogy közben a termékeik drága előállítása miatt kiszorulhatnak a hazai polcokról, így jövedelemtől eshetnek el. Ki és hogyan vágja át a Gordiuszi csomót?
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
