A globális rizskrízis nem közelít, hanem már itt van

Magyarok vagyunk, kedvencünk a nokedli meg a krumpli, de azt még a legnagyobb hazafik is kénytelenek elismerni, hogy jó köret a rizs is. Legalábbis erre mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai, melyek szerint a hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő: míg 2014-ben csak 4,1 kiló volt az egy főre jutó mennyiség, addig 2019-ben már 6,3. Ezzel mondjuk globális szinten még sehol se vagyunk – az egész világot nézve a rizs az egyik legfontosabb étel. Viszont eléggé nagy bajban van, és a termesztés rohamléptű fejlesztése nélkül néhány évtizeden belül ez már nemcsak a farmerek, hanem a világélelmezés krízise is lesz.

Hogy milyen fontos ez a gabona, azt jelzi, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) szerint a világ népességének több mint fele rizzsel viszi be táplálékigényének több mint 80 százalékát. A globális rizstermelés nagyjából 90-95 százaléka a fejlődő országokban történik, és a termény java részét itt is fogyasztják el. Ez a teljes ázsiai kontinens fő élelmiszere. A FAO becslése szerint egy átlagos ázsiai ember évi 77 kiló rizst eszik meg, többet, mint az átlagos afrikai, európai és amerikai együttvéve. A világ kalóriabevitelének bő 16 százalékáért a rizs felel, ennél csak kukoricával viszünk be többet.

Ma mintegy 3,5 milliárd ember alapélelmiszere, és előrejelzések szerint 2050-ig ez a szám még 875 millióval nő. Ennek megfelelően a rizsfogyasztás is rohamosan növekedik. A 2008-2009-es termésévben 437 millió tonnát fogyasztottak belőle globálisan, 2021-2022-ben már nagyjából 520 milliót.

A rizskereslet elsősorban Afrika és Ázsia országaiban nő, a termésátlag növekedése viszont közben az utóbbi években több fontos termőterületen jelentősen lassulni kezdett, ami nagyon borús képet fest a világélelmezés jövőjéről.