Alig egy héttel a bejelentése után már recseg-ropog az Európai Bizottság (EB) által tető alá hozott gabonaegyezmény. A május 2-ától hatályos rendelet az érintett öt tagállam (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) gazdáinak 100 millió euró kárpótlást ad – ebből Magyarországnak közel 16 millió euró jut –, és a keretösszeg a háromszorosára is emelhető.
Az egyezmény lényegében ugyanúgy lehetővé tenné ezen országok számára a belföldi felhasználású búza, kukorica és olajos magvak ukrán importjának tiltását, ahogy az most is történik, ám pillanatnyilag – az uniós csatlakozási szerződésnek ellentmondva – egyoldalú intézkedésekkel.
Merthogy valóban példátlan helyzet alakult ki: 2022-ben 4 millió tonna kukorica és 1,3 millió tonna búza érkezett az öt keleti tagállam területére, az előző évi mennyiség 170-szerese, illetve 400-szorosa. Napraforgómagból és repcéből 38-szoros, illetve kilencszeres volt az import növekedése, a beérkező áruk összértéke a 2021-es 260 millióról 4,3 milliárd dollárra ugrott.
Bár az EU tisztviselői a múlt héten még bizakodóak voltak, reménykedve benne, hogy a magyar kormány „napokon belül” visszalép a saját hatáskörben meghirdetett importtilalomtól, Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek azt mondta: „Magyarország nem vonja vissza az egyoldalú intézkedését, ameddig nem látunk kellő garanciákat arra, hogy meg tudjuk védeni a magyar gazdák érdekeit.” Ezzel arra a kiskapura utalt, amit az EB beépített a határozat szövegébe: a május 2. előtt megkötött szerződéseket teljesíteni kell azokban az országokban is, amelyeknek lehetőségük van az import korlátozására.
Korábban az fájt idehaza, hogy nem tiltották az ukrán gabona importját, most az, hogy megtiltották
Nem örülnek a gabonafeldolgozók és -kereskedők az ukrán gabonára kivetett importtilalomnak. Az állattartók nehéz helyzetbe kerülhetnek. A termesztők azok, akiknek jól jött az importstop.
