Alig egy héttel a bejelentése után már recseg-ropog az Európai Bizottság (EB) által tető alá hozott gabonaegyezmény. A május 2-ától hatályos rendelet az érintett öt tagállam (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) gazdáinak 100 millió euró kárpótlást ad – ebből Magyarországnak közel 16 millió euró jut –, és a keretösszeg a háromszorosára is emelhető.
Az egyezmény lényegében ugyanúgy lehetővé tenné ezen országok számára a belföldi felhasználású búza, kukorica és olajos magvak ukrán importjának tiltását, ahogy az most is történik, ám pillanatnyilag – az uniós csatlakozási szerződésnek ellentmondva – egyoldalú intézkedésekkel.
Merthogy valóban példátlan helyzet alakult ki: 2022-ben 4 millió tonna kukorica és 1,3 millió tonna búza érkezett az öt keleti tagállam területére, az előző évi mennyiség 170-szerese, illetve 400-szorosa. Napraforgómagból és repcéből 38-szoros, illetve kilencszeres volt az import növekedése, a beérkező áruk összértéke a 2021-es 260 millióról 4,3 milliárd dollárra ugrott.
Bár az EU tisztviselői a múlt héten még bizakodóak voltak, reménykedve benne, hogy a magyar kormány „napokon belül” visszalép a saját hatáskörben meghirdetett importtilalomtól, Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek azt mondta: „Magyarország nem vonja vissza az egyoldalú intézkedését, ameddig nem látunk kellő garanciákat arra, hogy meg tudjuk védeni a magyar gazdák érdekeit.” Ezzel arra a kiskapura utalt, amit az EB beépített a határozat szövegébe: a május 2. előtt megkötött szerződéseket teljesíteni kell azokban az országokban is, amelyeknek lehetőségük van az import korlátozására.
Nem örülnek a gabonafeldolgozók és -kereskedők az ukrán gabonára kivetett importtilalomnak. Az állattartók nehéz helyzetbe kerülhetnek. A termesztők azok, akiknek jól jött az importstop.