Jövőre átlagosan 10 százalékkal emelkedhetnek a bérek
A munkaadók a minimálbér-emeléssel nem akarnak játszani, a bérminimumnál viszont nagyobb játékteret érzékelnek.
#garantált bérminimum
Százezret kaphat adómentesen minden dolgozó a cégétől, ha a kormány is rábólint
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Nem mindenki örül annak, hogy kiderült, mennyivel nőhetnek jövőre a minimálbérek
Megkezdődtek a minimálbér-tárgyalások a vállalkozók és a kormány között, ám egyelőre várni kell a fehér füstre.
Megszüntetnék a garantált bérminimumot, az is kiderült, mi jönne helyette
A minimálbér és a garantált bérminimum közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum.
Akkora lesz az éves infláció, hogy a munkáltatók szerint is még idén emelni kell a minimálbéren
Egyelőre nem tudni, hogy mikor jön a korrekció.
2024-ben akár 300 ezer forint közelébe is kúszhat a bruttó minimálbér
A kormány és az érdekképviseletek egyelőre nem tárgyaltak a témáról.
Már a minimálbér sem vehető fel ingyen az ATM-ekből
A garantált bérminimumról, vagy az átlagnyugdíjról nem is beszélve.
1334 forint lesz jövőre a legkisebb óradíj a minimálbérről szóló rendelet szerint
Megjelent a kormányrendelet a minimálbérről és a garantált bérminimumról.
Tíz százalékos béremelést hozhat a munkaerőhiány a kiskereskedelemben
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.
Megvan a megállapodás: 200 ezer forintra nő a minimálbér januártól
A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz.
Az államtitkár okozott zavart abban, mit kínál a kormány a minimálbér-emeléshez
Nem 4 százalékpontos szocho-csökkentést ajánl a kormány, hanem 4 százalékpontos járulékcsökkentést, ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése. Az ajánlat eddig is ez volt. Viszont cserébe többet kér: a garantált bérminimum nem 14, hanem 20 százalékos emelését.
A minimálbér emeléséről kérdezi a magyar cégvezetőket az MGYOSZ
Arra kíváncsiak, hogy a munkáltatónak gondot okoz-e a kötelező béremelés. Ehhez három kérdésre várnak választ.
200 ezer forint lehet jövőre a minimálbér
És 260 ezer forintra emelkedhet a garantált bérminimum. Az erről szóló tárgyalások szeptemberben kezdődhetnek.
A munkaerőpiaci járulék eltörléséről tárgyalhat a kormány
A Magyar Nemzetnek nyilatkozott erről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Már tárgyalnak a jövő évi minimálbérről és bérminimumról
Októberre 300 ezerre csökkent a regisztrált álláskeresők száma az ITM államtitkára szerint.
Hátránya is lenne a minimálbér és a bérminimum egységesítésének
Felbolygatná a kereseti és jövedelmi viszonyokat a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése – írja a HVG hetilap.
Egy szakszervezet szerint a Spar kivonulhat Magyarországról
Elmérgesedni látszik helyzet a Spar áruházláncnál, miután kirobbant az arról szóló vita, hogy több szakképzett dolgozójuk esetében nem a jogszabályban előírt garantált bérminimumot alkalmazták alapbérként – írja a Magyar Nemzet.
Köszönjük, Lidl, Aldi és Tesco – most már tudjuk, mennyi lehetne a minimálbér
A nagy élelmiszerkereskedelmi láncoknál hagyományosan sok a minimálbéres pozíció, melyekben viszont jóval többet lehet keresni, mint a tényleges minimálbér vagy a garantált bérminimum.
Nem halogathatják tovább a béremelést a cégek
Pluszterhet jelent a cégeknek, hogy többségük béremelésre kényszerül. A hatéves bérmegállapodás első két évében minden negyedik cég elhalasztotta a beruházását, hogy megpróbálja kitermelni a béremelést.