A politikus által hivatkozott cikk a garantált bérminimum 10 százalékos emelését is tényként kezeli, miközben a foglalkoztatáspolitikai államtitkár két nappal korábban azt mondta, ez még nem biztos.
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.
A munkaadók a minimálbér-emeléssel nem akarnak játszani, a bérminimumnál viszont nagyobb játékteret érzékelnek.
Évközi minimálbér-emelés viszont végül nem lesz. Dolgozói oldalról a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 10 százalékkal növelnék, de ez a kérdés még nyitott. 2027-ig összevonnák a kettőt, a szakképzett dolgozók plusz tudását pedig ágazati kollektív szerződések keretében fizetnék ki.
Megkezdődtek a minimálbér-tárgyalások a vállalkozók és a kormány között, ám egyelőre várni kell a fehér füstre.
A minimálbér és a garantált bérminimum közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor jön a korrekció.
A kormány és az érdekképviseletek egyelőre nem tárgyaltak a témáról.
A garantált bérminimumról, vagy az átlagnyugdíjról nem is beszélve.
Megjelent a kormányrendelet a minimálbérről és a garantált bérminimumról.
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.
A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz.
Nem 4 százalékpontos szocho-csökkentést ajánl a kormány, hanem 4 százalékpontos járulékcsökkentést, ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése. Az ajánlat eddig is ez volt. Viszont cserébe többet kér: a garantált bérminimum nem 14, hanem 20 százalékos emelését.
Arra kíváncsiak, hogy a munkáltatónak gondot okoz-e a kötelező béremelés. Ehhez három kérdésre várnak választ.
És 260 ezer forintra emelkedhet a garantált bérminimum. Az erről szóló tárgyalások szeptemberben kezdődhetnek.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozott erről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Októberre 300 ezerre csökkent a regisztrált álláskeresők száma az ITM államtitkára szerint.
Felbolygatná a kereseti és jövedelmi viszonyokat a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése – írja a HVG hetilap.
Elmérgesedni látszik helyzet a Spar áruházláncnál, miután kirobbant az arról szóló vita, hogy több szakképzett dolgozójuk esetében nem a jogszabályban előírt garantált bérminimumot alkalmazták alapbérként – írja a Magyar Nemzet.
