Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Európai Unió elvárásaihoz is igazodó, több évre szóló javaslatról tárgyal a jövő héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Jövőre 15 százalékkal nőhet a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum az érdekképviseletek formálódó megállapodása szerint – írja az Economx.
Mint írják, a Munkástanácsok Országos Szövetsége egy olyan átfogó, több évre szóló programot dolgozott ki, amely elősegíti, hogy az Európai Unió minimálbérről szóló elvárásait Magyarország a megszabott határidőre, 2025-re maradéktalanul teljesítse. A bértárgyalások napirendjén szereplő csomag legfőbb elemei:
- a garantált bérminimum megszűnne, szerepét az ágazati bértarifa-rendszer venné át;
- a minimálbér összege az átmenet alatt utolérné a megszűnő garantált bérminimum összegét
- az országos érdekegyeztetés mellett az ágazati szintű érdekegyeztetés szerepe válna meghatározóvá a bértárgyalásokon;
- valamint a munkavállalók bére a következő években a jelenleginél dinamikusabban közeledhetne a nyugati fizetésekhez.
A lap kérdéseire Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy az általuk kidolgozott hosszú távú program célja az, hogy a Nyugat- és Észak-Európában évtizedek óta jól működő, a magas béreket megalapozó érdekegyeztetés hazánkban is általános gyakorlattá váljon. Ennek érdekében a Munkástanácsok javaslata szerint leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított,
középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot egy úgynevezett bértarifa rendszernek kellene felváltania, vagyis ágazatonként állapodhatnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.
Az idei bruttó 232 ezer forintos minimálbér és a 296 400 forintos garantált bérminimum közti különbség a következő években úgy szűnne meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum. Így a most magasabb bérminimumért dolgozó mintegy egymillió munkavállaló sem kerülne hátrányba – részletezte Palkovics Imre, aki a lapnak azt is megerősítette, hogy a Munkástanácsok által előterjesztett, többéves átmenetet tartalmazó programról már egyeztettek a munkavállalói oldallal, amely támogatta az elképzelést.
Mint mondta, az idei bértárgyalásokon egyelőre a 2024-es minimálbérekről születhet konkrét döntés, ugyanakkor a dokumentum várhatóan már előkészíti egy hosszú távú, átfogó megállapodás alapjait. A munkáltatókkal folytatott kétoldalú egyeztetéseken már közeledett a két oldal álláspontja:
- a minimálbér 15 százalékkal nőhet, vagyis bruttó 232 000 forintról 266 800 forintra.
- a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet, 296 400 forintról 326 040 forintra.
- a vártnál magasabb infláció miatt bérkompenzációra számíthatnak a munkavállalók.
Az idei bértárgyalásokon csak a 2024-es minimálbérekről állapodnának meg a szociális partnerek, míg a közép- és hosszú távú programokról jövőre várható érdemi döntés.
