Az évközi minimálbér-emelést elengedték, jövőre viszont érezhetően nőhet a legkisebb kereset

A minimálbér 15 és a szakképzett dolgozóknak járó garantált bérminimum 10 százalékos emelése körvonalazódik 2024-re. Az utóbbiról – melyet mintegy négyszer annyian, 700-800 ezren kapnak – a munkáltatók képviselői még alkudoznának. Megállapodást november második felére remélnek. Az asztalon lévő javaslat bruttó 266 ezer forintos (ez nettó 176 ezret jelent) minimálbért és bruttó 326 ezres (nettó 217 ezres) garantált bérminimumot tartalmaz a jövő évre (5-6 százalékos infláció mellett).

A kormányzati nyilatkozatok alapján a kabinet támogatja az emelés mértékét. Nem ismert viszont, mit szólnak a dolgozói és munkaadói oldal javaslatához, mely szerint minden munkavállalónak akár százezer forint inflációs kompenzációt adhatna a munkahelye adó- és járulékmentesen az elvetett – és technikailag is kivitelezhetetlen – 2023-as évközi emelés helyett. „Kérdés, ebből az egyszeri kifizetésből mennyi áfa folyna be az államhoz. Tavaly a rendkívüli adó-visszatérítést jórészt elköltötték az emberek” – jelzi Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A '23-as csapdája: szükség volna a minimálbér-emelésre, de abból is baj lehet, ha emelik

Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.

Régóta egyértelműnek tűnt, hogy 2024-ben 10 százalék feletti minimálbér-emelés jön. Inkább az a kérdés, hogy hosszú távon mekkora lesz az ütem, és a bérköltséget hogyan tudják kigazdálkodni a munkáltatók, hiszen a minimálbérnél kicsivel többet keresők jövedelmét is emelni kell, különben bérfeszültség alakul ki – magyarázza a közgazdász.