A kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munkáltatói és munkavállalói képviseletekkel folytatott bértárgyalás október 20-ai fordulója után.

A nyilatkozat azért volt meglepő, mert az államtitkár egy héttel korábban, az előző tárgyalási forduló után pusztán a szocho 4 százalékos csökkentésére tett kormányzati javaslatról számolt be. A szakképzési hozzájárulásról akkor szó sem esett, ami azt illeti, a kormányzati honlapra kitett közlemény címében is az áll, hogy „a kormány kész 4 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót”.

4 = 1,5 + 2,5

Nem változott a kormány 4 százalékos járulékcsökkentési ajánlata a bértárgyaláson – tisztázta a hvg.hu megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Varga Mihály pénzügyminiszter már tavasszal bejelentette, hogy 2022 közepén az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) és megszűnik, ezen felül a kormány 0,5 százalékponttal csökkenti a szochót. Vagyis a felek úgy futottak neki a 2022-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló tárgyalásoknak, hogy a járulékteher összességében 2 százalékponttal csökkenni fog.

Közben azonban a nemzeti konzultáció eredményeit is figyelembe véve a minimálbér egyszeri, jelentős, bruttó 200 ezer forintra történő emelése vált az elérendő céllá. Ennek érdekében a kormány azt ajánlotta, hogy az alap 2 százalékpontos csökkentést megfejeli még 2-vel, s összesen 4 százalékpontos járulékcsökkentést hajt végre. Vagyis a Bodó Sándor államtitkár által október 20-án ismertetett ajánlat ugyanaz, mint amit a kormány egy héttel korábban ajánlott a bértárgyaláson – mondja Perlusz László.

Magyarán Bodó államtitkár fogalmazott legalábbis félreérthetően, amikor október 13-án úgy beszélt 4 százalékpontos szocho-csökkentésről, hogy nem tisztázta: ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése.

Az innovációs minisztérium egyébiránt arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a korábban ismertekkel szemben az új ajánlat szerint év elejétől szűnne meg a szakképzési hozzájárulás, nem év közepétől.

A kormány nagyobb bérminimum-emelést szeretne, mint korábban

Ami viszont a VOSZ-főtitkár szerint meglepetést okozott, hogy a kormány felülvizsgálta a garantált bérminimum emelésével kapcsolatos álláspontját, és immár azt szeretné, ha az is 20 százalékkal emelkedne, mint a minimálbér.

A minimálbér összege jelenleg bruttó 167 400 forint, vagyis a 200 ezres szint eléréhez egy lépésben közel 20 százalékos emelés szükséges. A garantált bérminimum (avagy szakmunkás minimálbér) jelenleg 219 ezer forint, egy 20 százalékos emeléssel az új összeg 263 ezer forint lenne.

A kabinet előző álláspontja szerint megelégedtek volna a garantált bérminimum 250 ezer forintra való (vagyis 14 százalékos) emelésével.

A kérdés komoly vitákat váltott ki a felek közt. A munkavállalói képviseletek szerint nem szabad engedni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum szétváljanak (a minimálbér közeledjen a bérminimumhoz), utóbbit ugyanolyan mértékben kell emelni.

A munkáltatói képviseletek szerint érthető ez a törekvés, de a most ajánlott 4 százalékpontos szochó-kulcs csökkentés mellett ez nehéz helyzetbe hozná a vállalkozásokat: a garantált bérminimum összege magasabb, sokkal több embert érint, és a bértorlódási hatása is nagyobb – magyarázza Perlusz László. A minimális bértételek egységes 20 százalékos emelése így több, mint 1 millió munkavállalót érintene közvetlenül és tovagyűrűző hatása olyan bérrobbanást generálna, amely – a nyersanyag-, energia- és alapanyagárak elszabadulása mellett – sok vállalat számára elviselhetetlen költségsokkot okozna.

A VOSZ javaslata volt, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa 2022-ben a tervezett 11 százalék helyett 9-re mérséklődjön. Ez egyrészt nagy könnyebbséget jelentene az adónemet elsősorban választó kis- és közepes vállalkozásoknak. Másrészt a nagyobb csökkentés szükséges is, a kiva ugyanis kiváltja a szochót és a szakképzési hozzájárulást is, de mivel a szochó mértéke folyamatosan és jelentősen csökken, a szakképzési hozzájárulás pedig jövőre meg is szűnik, a kiva adóelőnye elolvad. A kiva kifejezetten foglalkoztatás-, fejlesztés- és beruházás-ösztönző adónem, amelynek igénybe vevői köre a fejlődési potenciállal rendelkező magyar kis- és középvállalkozásokból kerül ki, így gazdaságpolitikai érdek is ezen cégek célzott támogatása.