A kakaóbab árát három éve nem látott magasságba, tonnánként 3133 dollárra vitte fel a jelentős ázsiai csokoládékereslet, és a hosszabb távon várható kínálatszűke további drágulást idézhet elő - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
Újranyithatja hazánkkal szemben 2015-ben az EU a túlzottdeficit-eljárást, mivel ha nem teszünk pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az uniós adósságcsökkentési szabályt. A hazai gazdasági helyzet pedig jelentősen részben mesterséges állami stimulusok miatt javul, ezek hatása 2015-re kifulladhat.
Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?
Szakértők szerint akár 2 milliárd eurós károkat is okozhatott a nemrég levonult árvíz Bosznia-Hercegovinában, a természeti katasztrófa az ország gazdasági teljesítményét is komolyan visszaveti majd.
Szerdán Budapestre érkezik Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov. Az elnök látogatásáról nem sokat tudni, korábban azt lehetett hallani, gazdasági megállapodásokat is köt a türkmének vezetője a magyar kormánnyal. A közép-ázsiai állammal egyelőre alig kereskedünk, de az ottani kapcsolatok kiépítése teljesen más mederben zajlik, mint nyugaton. Az meg, hogy az ország gyakorlatilag egy diktatúra, a nyugati kormányokat sem zavarja az üzletelésben, a magyar kormány is pragmatista megközelítést visz.
Reklámadó, leállított fővárosi projektek, megugró olajár, adóelkerülő multik, Budapeste belopódzó Uber, a magyar kormányfő pedig egy számjegyű személyi jövedelemadót vizionál. A Danone budapesti gyára pedig bezár. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Magyarországi álláshelyeket hirdetett meg a világ taxisainak rémálom cége, az Uber. A cég okostelefonos applikációval robbant be a fuvarozási piacra, kiiktatja a taxitársaságokat a rendszerből, és közvetlenül összekapcsolja a kínálatot a kereslettel. A cég ellen Európa-szerte tüntetnek a taxisok, a magyar kollégáik azonban nem aggódnak.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
Magyarország a kelet-közép-európai régió törékeny eleme, államkapitalizmus van kialakulóban hazánkban, magas a külső adósság, a bankadó pedig csak a hitelezést fogja vissza. Mindezt a csak Dr. Végzetként emlegetett amerikai közgazdász, Nouriel Roubini mondta egy keddi budapesti konferencián, aki ugyanakkor megemlítette, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2008-ban, a válság kitörésekor. A közgazdász a világgazdaságra kitérve elmondta, hogy javuló tendenciákat lát, ám vannak jelentős kockázatok, különösen az orosz-ukrán válság nyugtalanító.
Problémás lehet a költségvetési hiány, gond van a hazai hitelezéssel, megugrott a készpénzhasználat, a rezsicsökkentés nem volt jó húzás, akinek pedig nincs gyereke, és keveset visz haza a hó végén, az brutális adóterheket kap a nyakába. Az EU hétfő délután tette közzé országspecifikus ajánlásait, Magyarország kapott rendesen hideget és meleget is. Bónusz: a közmunkából nincs igazán visszaút a munka világába.
Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.
Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
Korántsem biztos, hogy még most is rendkívül örülnek a krímiek az Oroszországhoz történő csatlakozásnak: az árak ugyanis masszívan araszolnak felfelé, egyes termékeknél 100 százalékos áremelkedésről is lehet beszélni. Sok áru eddig Ukrajnából érkezett, ám most Oroszországból kell importálni, ez pedig lényegesen drágább. Mindeközben hiány van gyógyszerekből, a bankoknál pedig két hétig tart egy ügyintézés.
Elrugaszkodó magyar GDP, hazánkba is csordogáló katari gáz, esetleg lengyellé avanzsáló Praktiker, pancsolt tokaji, szárnyaló babakötvények. Az uniós pénzek pedig újra elindultak hazánkba. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
