szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Valójában mennyit nőtt az ország gazdasági teljesítménye Orbánék 2010-es hatalomra lépése óta? Mennyire jött be a keleti nyitás? Mekkora esélye van a munkaerőpiacon annak, aki felsőfokú-, és mennyi annak, aki szinte semmilyen végzettséggel nem rendelkezik? Immár 25. alkalommal jelent meg a KSH éves összefoglalója az országról. Szinte minden kiderül belőle - mutatunk néhány példát.

A magyar GDP 2018-ban 4,9 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest 23,1 százalékkal nőtt a magyar bruttó hazai termék. Persze nem minden ágazatban ugyanannyival: az építőipar például 40 százalékkal hízott meg, a mezőgazdaság 32,8, az ipari termelés 32,7, a fuvarozó szektor pedig 13,8 százalékkal az elmúlt nyolc évben.

A 4,9 százalékkal egyébként nemcsak az uniós átlagot (1,9 százalék) előztük meg  jócskán, hanem a globálisat (3,6 százalék) is, ám a fő kérdés leginkább az, hogy meddig tartható ez a volumenű emelkedés. Szakértők szerint már nem sokáig, a következő években folyamatosan csökkeni fog a gyarapodás mértéke – az EU szerint idén 3,7, jövőre 2,8 százalékos lesz – márpedig erre szükség lenne ahhoz, hogy közelítsük az uniós átlagot az egy főre jutó GDP-ben. Merthogy az elmúlt években itt is sikerült előrelépni: amíg 2010-ben a magyar egy főre jutó GDP az EU-28-ak átlagának a 65 százalékát hozta, 2018-ban már 70-et. Persze másképp fest ez a kép, ha tudjuk, hogy ez is csak arra volt elég, hogy az uniós rangsor a 24. helyét foglaljuk el vele.

A GDP-növekedés motorja – az építőipar, a szolgáltatóipar és az ipari termelés bővülése mellett – a háztartások fogyasztásának 4,6 százalékos bővülése volt. (Az egyes szektorok teljesítményéről a cikkünk végén foglalkozunk részletese.) Ez részben az előző évek fizetésemelésének köszönhető, hiszen így több elkölthető jövedelemmel rendelkeztek a családok, de segített a megnövekedett hitelfelvételi kedv is. Mindez azt is jelenti, hogy a háztartások 18 százalékkal fogyasztanak többet, mint 2010-ben.

©

Sokat segített a bővülésben – az uniós források hajtotta – beruházások 17 százalékos növekedése, melyből leginkább az energiaipar (38,7 százalék), a közigazgatás (34,7), illetve a szállítás és raktározás (33,5 százalék) vette ki a részét.

Nem látszik a keleti nyitás sikere, a déliről nem is beszélve

Lassította viszont a GDP-növekedésünket a külgazdaság, hiszen az import volumennövekedése (7,1 százalék) jelentősen meghaladta az exportét (4,7 százalék).

Itt érdemes megjegyezni, hogy úgy néz, ki hiába volt az elmúlt években számos külgazdasági próbálkozásunk (például keleti és déli nyitás), az exportunk 80,8 százaléka még mindig az EU-ba megy. Az ázsiai országokba mindössze a kivitelünk 5,1 százaléka irányul, Amerikába 4,3 százalék, Afrika pedig meg sem jelenik a KSH statisztikáiban. Árulkodó az is, hogy bár a kormányzat azt hangoztatja, mennyire fontos a szorosabb együttműködés az ázsiai országokkal, ám az exportunk tavaly 9,1 százalékkal csökkent abba az irányba.

Az import viszont 17,5 százalékkal nőtt, így tavaly leginkább ázsiai partnereinknek jött be a keleti nyitás. És minek köszönhető ekkora ugrás a behozatalban? Erre ezt írja a KSH: „az import értéke 6 ázsiai ország esetében is több mint 100 millió euróval nőtt 2018-ban. Dél-Korea és Kína esetében közel 670 millió euró volt az értéknövekedés, ami az előbbi ország esetében 58 százalékos forgalomnövekedéssel volt egyenértékű. A további országok közül a vietnami behozatalunk 84, az iraki 57, a hongkongi 24 százalékkal ugrott meg, az iránié pedig a sokszorosára nőtt. Dél-Koreából a legnagyobb értékkel a gyógyszerek forgalma bővült. Kína esetében az irodagépek és a ruházati cikkek értéknövekménye volt a legjelentősebb. Vietnamból a híradástechnikai készülékek, míg Hongkongból a villamos gépek és készülékek behozatala nőtt számottevően. Irak és Irán esetében a kőolaj és kőolajtermékek importja jelentősen növekedett.”

A legnagyobb kereskedelmi partnerünk persze továbbra is Németország, ahova az összes exportunk 27,2 százaléka megy, míg az import 25,9 százaléka jön Angela Merkelék hazájából.

Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2018*
©

Egyelőre elmarad a várt siker a kkv-knál

A mindenkori Orbán-kormányok régóta hangoztatott célja volt a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) réteg megerősítése. Emlékezhetünk, Varga Mihály előbb nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként is többször hitet tett a szektor megerősítése mellett, de azt is megígérték, hogy 2020-ig az összes uniós forrás 60 százaléka a kkv-knak jut majd. (Ehhez képest év elején 40 százalék volt a hozzájuk kerülő támogatási érték.)

Az elmúlt évben a vállalkozások száma 2,1 százalékkal nőtt, így 1,9 millió gazdasági szervezet szerepelt a KSH adatbázisában, ennek pedig 99 százaléka kkv volt. Ők az összes dolgozó 65 százalékát foglalkoztatták 2017-ben, míg a működő vállalkozások nettó árbevételének 42, hozzáadott értékének 44, termelési értékének 37, beruházási teljesítményének mindössze 31 százaléka származott a kis és középvállalkozások tevékenységéből.

Még rosszabb a helyzet, ha az exportot nézzük, ott ugyanis csak 16 százalékos a hozzájárulásuk. Pedig korábban itt is nagy ígéretek voltak. 2015-ben például úgy számoltak, hogy az akkori, 2-3000-es exportképes magyar kkv-t legalább 12 ezerre emelik 2018-ban. Erre vonatkozóan nem adott ki most adatot a statisztikai hivatal, de ha tippelnünk kellene, akkor azt mondanánk, hogy jelentősen elmaradtunk ettől a számtól.

Ezek után pedig nem meglepő, hogy mind 2017-hez, mind 2013-hoz képest csökkent a kkv-k gazdasági súlya, a legnagyobb csökkenés az exportárbevételben, valamint a beruházási teljesítményben elért részesedésben következett be – vagyis pont azokon a területeken, amelyeket annyira erősíteni akart a kormány.

A kkv-k működő vállalkozásokon belüli részesedése
©

Alacsony képzettséggel ne is reménykedjen jó állásban

A munkaerőpiacot nézve az látszik, hogy tavaly 172 ezer a 15 és 64 év közötti munkanélküli volt, ami nagyjából tizedével (20 ezer fővel) kevesebb, mint amit egy évvel korábban mért a KSH. A 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta így egy év alatt 0,4 százalékponttal mérséklődött. Mindez azt is jelenti, hogy Magyarországon a 20–64 éves népesség 74,7 százaléka dolgozott 2018 negyedik negyedévében, ami 0,8 százalékponttal több, mint az egy évvel korábban.

Magyarország eredménye azonban nem kirívó: az unió tagállamaiban a foglalkoztatás szintjének folyamatos emelkedése jellemezte a korábbi éveket. Az Európai Unió egészére számított 73,4 százalékos átlagérték 0,9 százalékponttal nőtt a 2017. IV. negyedévihez viszonyítva. A visegrádi országokban a foglalkoztatás szintje szintén dinamikusan növekedett, 2018 IV. negyedévében Csehországban volt a legmagasabb (80,5 százalék), Szlovákiában és Lengyelországban pedig 73,1 és 72,1 százalékot tett ki.

©

Magyarországon a foglalkoztatottság növekedéséhez a versenyszféra munkaerő-felvevő képességének javulása, a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkavállalási célú migráció intenzitása, a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése (ezzel minden évben többen maradnak benn a munkaerőpiacon, ellensúlyozva az oda belépő, de kisebb létszámú fiatal korosztályokat), vagy az inaktívakat érintő célzott foglalkoztatási intézkedések (pl. gyermekgondozási ellátás melletti munkavállalás elősegítése) egyaránt szerepet játszottak.

Az iskolai végzettség továbbra is döntő befolyással van a munkavállalási lehetőségekre: 2018-ban a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya mindössze 39,4 százalékos volt, szemben a középfokú 73,7, a felsőfokú végzettségűek 85,1 százalékos arányához. Uniós összehasonlításban mindez azt is jelenti, hogy a legalacsonyabb képzettségűek itthon 7 százalékkal kevesebben tudnak elhelyezkedni, miközben a közép- és felsőfokúak foglalkoztatása 2,3, illetve 0,5 százalékponttal meghaladta az EU-28 átlagát.

A KSH statisztikáiból az is kiolvasható, hogy a munkaerőhiány tovább nőtt 2018-ban. A 15–74 éves népességen belül 317 ezer fő volt a potenciális munkaerő-tartalék, 42 ezer fővel (12 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál, a 2010. évinek pedig a 40 százaléka. Az üres álláshelyek száma ezzel párhuzamosan 2012 óta folyamatosan nő: tavaly 83,5 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítőcéghez fordultak, hirdetést adtak fel), ez 23 százalékkal (15,4 ezerrel) magasabb, mint az előző évi, és több mint háromszorosa a 2010. évinek.

Kevés a képzetlen és a jól képzett is

A 25–64 éves népesség iskolai végzettségét tekintetve Magyarországot uniós összehasonlításban kettősség jellemzi – írja a KSH. Kedvező, hogy a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 6,8 százalékponttal az uniós átlag alatti, ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,2 százalékponttal elmaradt attól. A többi visegrádi országhoz viszonyítva viszont még így is Magyarországon a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, a középfokú végzettségűeké viszont hazánkban volt a legalacsonyabb (59,8 százalék).

A kormányzat deklarált célja a szakképzés erősítése, ehhez képest a gimnázium súlya tovább nő a középfokú oktatásban: 2018-ban a középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók 45 százaléka gimnáziumba járt.

©

Szintén deklarált kormányzati cél az ország versenyképességének javítása, a XXI. századi, tudásalapú gazdaság megteremtése. Ráadásul a magasabb végzettségűek – mint fentebb láthattuk – könnyebben találnak munkát. Ehhez képest csökkent a felsőoktatási férőhelyek száma: 2018-ban felsőfokú alap- és mesterképzésben (az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt) 246 ezer hallgató tanult 2018-ban, ami 2010-hez képest 23 százalékkal, 2017-hez képest pedig 0,5 százalékkal kevesebben. A hallgatók 75 százaléka nappali képzés keretében folytatta tanulmányait, ami 6,8 százalékponttal meghaladta a 2010-es adatot. Közülük 64 százalék államilag finanszírozott oktatásban részesült, arányuk az utóbbi években csökkent, 2010 óta 8,7 százalékponttal.

Mennyi pénzből élünk

2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és jelentős nonprofit szervezeteknél) átlagosan 329 900 forint, a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset pedig 219 400 forint volt. Mindkét adat 11,3 százalékkal magasabb, mint 2017-ben. A versenyszférában a keresetek növekedését a minimálbér emelése befolyásolta, de az emelkedő minimálbér az a fölötti béreket is feljebb tolta. Fontos tényező volt a munkavállalókért folyó verseny éleződésének keresetfelhajtó hatása, valamint az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozások dolgozóit érintő emelések.

©

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2 596 131 főnek, a népesség 27 százalékának folyósított 2018 januárjában nyugdíjat, járadékot vagy valamilyen egyéb ellátást. Egy ellátottnak átlagosan 117,5 ezer forintot folyósítottak, 5,5 ezer forinttal többet, mint 2017 elején (ez 4,9 százalékos emelkedést jelent). Az ellátottak 78 százaléka – 2 millió 27 ezer fő – öregségi nyugdíjat kapott, amelynek átlagösszege 130 ezer forint volt 2018 elején.

A GDP 7,9 százalékával tartozunk a bankoknak a lakáshitelek miatt

2018-ban az előző évinél 23 százalékkal több, 17  681 új lakás épült az országban. A lakások közel felét Budapesten és Pest megyében építették, valamint továbbra is kiemelkedő volt Győr-Moson-Sopron megye részesedése, ahol a lakások 14 százaléka épült fel. A lakásépítés költségei 5,1 százalékkal nőttek 2018-ban, 2009 óta csak egyszer volt ennél nagyobb növekedés. Az anyagköltségek 4,7 százalékkal emelkedtek, ez az utóbbi évtized legnagyobb emelkedése. A munkaerőköltségek 5,6 százalékkal növekedtek.

A 2010 és 2016 között csökkenő lakáshitel-állomány 2018-ban ismét 10 százalékkal bővült, az év végi 3,3 ezer milliárd forintos állomány a GDP 7,9 százalékát jelentette. 2018-ban 108 ezer lakáscélú hitelt engedélyeztek 853 milliárd forint értékben, számuk 13 százalékkal, összegük harmadával nőtt az előző évhez képest. Az átlaghitel összege a 2017-esnél 1,2 millió forinttal több, 7,9 millió forint volt. A használtlakás-vásárlásra fordított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján, a hitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladta a 40 százalékot.

©

Már a lakosság fele online intézi az ügyeit

Az internet-előfizetések növekvő számával párhuzamosan a háztartások internetellátottsága folyamatosan emelkedik: 2010-ben a hazai háztartások 58, 2018-ban 83 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, ez uniós összehasonlításban még mindig alacsony, de közelít az EU-28 átlagához.

Egyre többen használják az e-közigazgatást valamilyen formában, 2018-ban a 16–74 évesek 53 százaléka interneten keresztül lépett kapcsolatba valamely hatósággal. Az e-közigazgatás mellett az e-kereskedelem is egyre népszerűbb. 2018-ban a felmérést megelőző három hónapban a 16–74 éves korcsoportba tartozók 29 százaléka vásárolt interneten keresztül.

És mindez mennyire tesz boldoggá minket?

A KSH minden évben 10-es skálán vizsgálja az emberek szubjektív jóllétét, minél magasabb értéket jelöltek meg a válaszadók, annál elégedettebbek voltak. A 16 éves és annál idősebb lakosság élettel való átlagos elégedettsége 2018-ra 6,51-ra nőtt, ami nem valami magas érték, de legalább a 2013-as 6,11-nél magasabb.

Nem meglepő módon az élettel való elégedettség az életkor növekedésével fokozatosan csökken, szintén nem meglepő módon a magasabb jövedelműek elégedettebbek, mint az alacsony jövedelműek. Az élettel való elégedettség a családi állapottal is összefügg: az egyedülálló magyarok elégedettsége volt a legmagasabb (6,79).

A KSH szerint 2013 és 2018 között enyhén csökkent a válaszadók politikai rendszerbe és emberekbe vetett bizalma. Leginkább a rendőrségben és a jogrendszerben bíztak, 2013 és 2018 között az ezekkel az intézményekkel szembeni bizalom szintje valamelyest emelkedett is, de a 10-es skálán a rendőrség is épp csak 6-os fölé jutott, a jogrendszer pedig nem érte el az 5,3-at.

Hogyan teljesítettek az egyes szektorok?

2018-ban a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházások 4,1 százalékát, 347,7 milliárd forintot költöttek mezőgazdasági fejlesztésekre, 8,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez részben annak köszönhető, hogy folytatódott az EU Vidékfejlesztési Programjából járó támogatások kifizetése. 2018-ban a korábbinál többen, 215 ezren dolgoztak a mezőgazdaságban, háromnegyedük férfi volt. A 256 ezer forintos havi bruttó átlagkeresetük csaknem 12 százalékkal haladta meg a 2017-est. Náluk csak azok kerestek kevesebbet, akik az építőiparban, az egészségügyben vagy a szociális ellátásban dolgoztak.

©

A nemzetgazdasági beruházások 31 százalékát az ipar adta. Itt a dolgozók havi bruttó átlagkeresete 352 ezer forint volt, 6,6 százalékkal több, mint a nemzetgazdasági átlag. Érdekesség, hogy 2018-ban az ezredforduló óta először nőtt úgy az ipari termelés volumene, hogy ahhoz nem járult hozzá a járműgyártás, a bővülést a feldolgozóipar javuló teljesítménye okozta.

Az is meglepő, hogy a korábbi évekhez képest a termelés növekedéséhez nagyobb mértékben járult hozzá a belső kereslet, mint az export. 2018-ban 6,8 százalékkal emelkedett a belföldi eladások értéke, ez 2000 óta a legjelentősebb növekedésnek számít. Az ipari export harmadát jelentő járműgyártás külföldi eladásai 2,2 százalékkal csökkentek, míg az elektronikai iparéi 6,6 százalékkal nőttek. Hiába tört meg a korábbi tendencia, az ipar értékesítési szerkezetében továbbra is a forgalom 63 százalékát adó export súlya a nagyobb.

Az iparon belül a csekély súlyú bányászat kibocsátása 2018-ban is emelkedett: a termelés volumene másfélszerese volt az előző évinek, és az ezredforduló óta mért legmagasabb szintet jelentette. A bővülés mögött az útépítésekhez szükséges alapanyagokat előállító kőfejtés, homok- és agyagbányászat bővülése, valamint a kőolaj- és földgázkitermeléssel kapcsolatos feltáró tevékenység állt.

2018-ban nagyjából 333 ezren dolgoztak az építőiparban, 9,8 százalékkal többen az egy évvel korábbinál. Tavaly átlagosan 4 560 üres álláshely volt a szektorban, 1 400-zal több a 2017-esnél. Az itt teljes munkaidőben alkalmazásban állók nagyjából 255 ezer forintos havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 77 százalékát tette ki, ami 75 ezer forint különbséget jelentett.

Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként (2010-hez képest)
©

2018-ban a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma – akárcsak 2017-ben – 1,1 százalékkal mérséklődött az előző évihez képest. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy 22 százalékkal kevesebben utaztak metrón és földalattin a korábbinál, miközben többen ültek buszra és villamosra, a trolik forgalma pedig alig változott.

Az adatokat böngészve kiderült az is, hogy az elmúlt évben 295 ezer személyautót helyeztek Magyarországon forgalomba, az egy évvel korábbinál 8,7 százalékkal többet, márkájukat tekintve elsősorban Volkswagent, Fordot és Opelt. Közben a magyarországi személygépkocsi-állomány 2008 óta folyamatosan öregszik, 2018-ban az átlagos kora 14 év volt.

A távközlési szektorban a mobiltelefon-előfizetések piaca az első évtized végére telítődött, az előfizetésszám 2010 óta 12 millió körül mozog. Ennyi előfizetésből száz lakosra 121 jutott, csaknem négyszer annyi, mint vezetékes. Egyre nő a havidíjas előfizetések száma, tavaly már az összes 67 százalékát tette ki.

Az internet-előfizetések száma a technológia típusa szerint
©

Az internet-előfizetések száma évtizedek óta folyamatosan nő, 2018 végén 9,9 millió előfizetést regisztráltak. Száz lakosra 102 előfizetés jutott, míg 2010-ben mindössze 33. Kiugróan, több mint ötszörösére nőtt a mobilinternet-előfizetések száma, ami az összes internet-előfizetés 69 százalékát tette ki. 2018-ban ezen felül több mint 3 millió embernek volt előfizetése valamilyen televízió-szolgáltatásra. 

A kiskereskedelemben több mint 360 ezren dolgoztak tavaly, némileg kevesebben, mint egy éve. Havi bruttó átlagkeresetük 258 ezer forint volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de a nemzetgazdasági átlagtól még ez is elmarad.

A kiskereskedelemben 2018-ban 11,2 ezermilliárd forint értékű forgalmat realizáltak. Az egy egységre vetített forgalom szempontjából Pest megye kiemelkedik: 307 ezer forint volt az átlagos napi forgalom, míg Szabolcsban ennek nagyjából a fele. Egy lakosra átlagosan 3100 forint költés jutott, fontos megjegyezni, hogy Budapesten ez az összeg elérte a 3900 forintot, Szabolcsban viszont alig volt 1700 forint. A főváros mellett az átlagosnál többet költöttek még Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében.

A turizmus-vendéglátás szektorban kevesebben dolgoztak, mint 2017-ben, ők havonta bruttó 212 ezer forintot kaptak. Abban most sem volt változás, hogy az összes iparág közül itt a legalacsonyabb az átlagkereset. Érdekesség, hogy kevesebb lett a kereskedelmi szálláshelyeken kiadható férőhelyek száma, csak panzióból lett több, és itt volt a legmagasabb a vendégforgalom növekedése is. 

Ami a külföldi utazásokat illeti, 58 millióan jöttek tavaly más országokból Magyarországra, ők együttesen 130 millió napot töltöttek itt. A magyarok 23 millió alkalommal utaztak külföldre, átlagosan 3 napra. A főbb célországok közé Ausztria, Szlovákia és Németország tartozik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Durva hiba volt az Instagramon: bármelyik fiókot fel lehetett törni

Durva hiba volt az Instagramon: bármelyik fiókot fel lehetett törni

"Miért ünnepelgetnek, ha nem is voltak a Holdon?"

"Miért ünnepelgetnek, ha nem is voltak a Holdon?"

Drasztikusan kevesebb orangután él a malajziai olajpálma-ültetvények környékén

Drasztikusan kevesebb orangután él a malajziai olajpálma-ültetvények környékén

Itt a teljesen új Corvette, amelynek már hátul üvölt a motorja

Itt a teljesen új Corvette, amelynek már hátul üvölt a motorja

Újabb veszélyes potencianövelőt hívott vissza a Nébih

Újabb veszélyes potencianövelőt hívott vissza a Nébih

Rasovszky hányt és feladta, Gyurta asztmás rohamot kapott 25 kilométeren

Rasovszky hányt és feladta, Gyurta asztmás rohamot kapott 25 kilométeren