Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
Korántsem biztos, hogy még most is rendkívül örülnek a krímiek az Oroszországhoz történő csatlakozásnak: az árak ugyanis masszívan araszolnak felfelé, egyes termékeknél 100 százalékos áremelkedésről is lehet beszélni. Sok áru eddig Ukrajnából érkezett, ám most Oroszországból kell importálni, ez pedig lényegesen drágább. Mindeközben hiány van gyógyszerekből, a bankoknál pedig két hétig tart egy ügyintézés.
Elrugaszkodó magyar GDP, hazánkba is csordogáló katari gáz, esetleg lengyellé avanzsáló Praktiker, pancsolt tokaji, szárnyaló babakötvények. Az uniós pénzek pedig újra elindultak hazánkba. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.
Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?
Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.
A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.
A gazdasági válság kitörése óta először javult a lakosság hangulata Európában: 12-ből 8 országban bizakodóbbak az emberek mint tavaly, és várhatóan többet költenek majd – derül ki a Cetelem Körkép 2014-ből. A krízis alapjaiban változtatta meg a fogyasztási szokásokat, és a korábbi várakozásokkal ellentétben az internet nem a hagyományos üzletek versenytársa, hanem szövetségese lett.
A magyarországi beruházások volumenindexe csaknem hét évi stagnálás, illetve visszaesés után tavaly nőtt először ismét 2005 óta, 2013-ban éves szinten már 7,2 százalékos volt a növekedés – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban kiadott jelentésében, amelyben a 2003–2013. közötti időszak teljesítményét is áttekinti.
Ambiciózus tervei vannak a Sberbanknak Magyarországgal: míg sok külföldi pénzintézet a kivonulást fontolgatja hazánkból, addig a legnagyobb orosz pénzintézet több százmillió eurót fektet be a régióban – így Magyarországon is –, piaci részesedését pedig jelentősen feljebb tornászná. Mark Arnold, a Sberbank Europe vezérigazgatója szerint ők új szereplőként jelentek meg a piacon, nincs olyan "örökségük" mely hátráltatná őket a terjeszkedésben. A komoly piaci jelenlétre törekvő bank ráadásul olyan területen is nyomulna, ahol mások még alig vannak jelen. Ukrajnai működésük eközben a megszokottak szerint halad, a paksi bővítésben való részvételt – finanszírozási oldalon – pedig nem zárják ki. Interjú.
Menekül a külföldi tőke Ukrajnából, csökken a fizetőképes kereslet, államcsőd fenyeget. Az elmúlt négy évben megduplázódott ukrán–magyar kereskedelem is csak lejtmenetre számíthat.
Több mint 20 éve nem látott foglalkoztatottság, 2008 óta nem látott alacsony munkanélküliségi ráta. A számok alapján úgy tűnik, a magyar munkaerőpiac kezd magára találni a válság után, sőt fordulat történt – legalábbis a kormány értelmezése szerint. Ez azonban csak a nagyon törékeny látszat. A komoly növekmény mögött ugyanis jószerivel semmilyen reálfolyamat nincs, a kedvezőnek látszó számok mögött csaknem kizárólag a hihetetlen mértékben felfutó közmunka, és a magyarok exodus-szerű külföldi munkavállalása áll – valós gazdasági okok viszont nem. Sőt, a foglalkoztatottak számának növekedése könnyen megállhat, emellett pedig az ukrán válság is bekavarhat a jelenleg nagyon kedvezőnek látszó állapotba.
Tíz éve csak minden ötödik német támogatta a keleti bővítést: nagyrészük attól tartott, hogy vállalkozásaik tönkremennek, mert nem tudnak olyan olcsón termelni, mint a közép-kelet-európai országok. Ugyanilyen arányban tartottak a tömeges bevándorlástól is, háromnegyedük pedig azt gondolta, a bővítéssel Németországot masszív munkanélküliség fenyegeti majd, és emelkedik a bűncselekmények száma. Az aggodalmak közül viszont jóformán egyik jogossága sem igazolódott. A 2004-ben csatlakozó tagállamokra nézve azonban ez nem minden esetben örvendetes.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági növekedés valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál.
Trükkös Takarékbank-átvétel, Matolcsyék számlakukkolása, elbújó paksi tanulmányok, plázastop miatti uniós kötelezettségszegési eljárás, Sanoma-eladás és az oroszokat majdnem bóvliba vágták. A világ egyik leggazdagabb embere pedig a régióban vásárolgat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Pár nap múlva lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az alkalmat megragadva a hvg.hu kérdőívben érdeklődött olvasóitól, hogyan is látják az elmúlt évtizedet, beigazolódtak-e az akkori várakozásaik. Míg a válaszadók többsége alapvetően pozitívnak látja hazánk uniós tagságát, addig az eredményekkel már kevésbé elégedettek. Nem meglepő módon a kérdőívet kitöltők kisebb része már külföldről ikszelgetett.
Amerikai szenátorok egy csoportja egyre jobban elmozdulna az Oroszországgal szembeni tényleges szankciók irányába, Vlagyimir Putyin országa ugyanakkor mindeközben már egyre jobban érzi az eddig bevezetett szankciók hatását. Az oroszokon nagyot üthetnek a további szankciók, ám ezekkel Európa, és a világ is megütheti a bokáját.
Pár nap múlva lesz 10 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló közeledtével arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan értékelik az elmúlt időszakot, mennyiben változott saját helyzetük ebben a 10 évben, mennyire jöttek be a várakozásaik. Nem a nyitott-e cukrászdát Bécsben kérdést feszegetjük, hanem hogy a való életben milyennek látják uniós tagságunkat.
