A GKI Gazdaságkutató Zrt. álláspontja szerint a magyar gazdaságban egy viszonylagos és átmeneti gyorsulás van, de ez a gyorsulás gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem fog folytatódni – mondta Vértes András, a kutatóintézet elnöke a GKI idei előrejelzéseit ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

A GKI 2014-ben 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 1,3 százalékos átlagos inflációt vár. Az írásos tájékoztató szerint az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei, a mezőgazdaságban pedig, amely a tavalyi 1,1 százalékos növekedés fő tényezője volt, átlagos időjárás esetén, csökkenés várható az idén.

Éves átlagban 1,3, az év végén 3 százalék közeli áremelkedéssel számol a kutatóintézet, amely szerint a monetáris tanács márciusban még tovább csökkentheti a kamatot, hacsak a forint euróárfolyama nem gyengül 320 fölé.

A beruházásokra vonatkozó idei előrejelzését 4 százalékra emelte a GKI a korábbi 2 százalékos prognózisról. Várakozása szerint az ipari termelés enyhén gyorsul, 2,5 százalékra. A hajtóerő továbbra is az export lesz, de a belföldi piac visszahúzó hatása már mérséklődik, esetleg megáll az idén. Az építőipar kibocsátása várhatóan 6 százalékkal emelkedik 2014-ben.

A kutatóintézet a foglalkoztatás terén nem számít javulásra 2014-ben, a közfoglalkoztatás nélküli, valódi foglalkoztatás várakozásuk szerint stagnál vagy minimálisan emelkedik az idén. A munkanélküliség éves átlagos mutatója 9,2 százalékra csökken a tavalyi 10,2-ről.

A reálkeresetek várhatóan 2,3 százalékkal emelkednek 2014-ben, a fogyasztás azonban ennél kisebb mértékben, 1,5 százalékkal nő, a lakosság ugyanis a gyenge forint miatt emelkedő devizahitel-terhek és a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ.

A GKI elnöke kifejtette, hogy a devizahitelesekre nagyobb terhet rótt a forint gyengülése az elmúlt időszakban, mint amennyit a rezsicsökkentés jövedelemnövelő hatása jelentett számukra.

A GKI a tervezettel azonos, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási (ESA) hiányt vár 2014-ben, de várakozásuk szerint ehhez évközi egyenlegjavító intézkedésekre lesz szükség.

Akar László, a GKI alelnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bevételi oldalon a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő elcsúszás adódik az Országvédelmi Alap felhasználása után is. A kiadásoknál is sok a kockázat, egyrészt a tartalékok felhasználása már most megkezdődött, és a gyenge forint is kockázatot jelent az államháztartás finanszírozására. Megemlítette azt is, hogy egyelőre bizonytalan a frekvenciaértékesítési pályázat és az abból tervezett bevétel sorsa is.

Vértes András kedvezőnek értékelte a külső egyensúly javulását, ami vélhetően az idén is jól alakul, elsősorban a világgazdaság várható javulása miatt. Hozzátette, hogy kockázatok itt is vannak, például az ukrán-orosz válság negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra is, de a GKI előrejelzése egyelőre nem számol ezzel.