Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Eddig egyetlen alkalommal sem élt a kormány gabona-elővásárlási jogával – tudta meg a Népszava. A lap emlékeztet: a kormány még március elején határozatban hirdette ki, hogy május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Ha az exportra szánt mennyiség veszélyezteti a magyarországi ellátást, az állam megveszi a felkínált gabonát. Az intézkedést később július közepéig hosszabbította meg a kormány.
A döntés hátterében az ukrajnai háború áll: az ostrom alatt álló ország az EU negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, a szállítási és termelési nehézségek így megboríthatják a nemzetközi piacot. Azt, hogy az Unióban éppen mekkora a gabonakészlet, az Európai Bizottság is tudni akarja, havi bejelentési kötelezettséget írt elő a tagállamok számára – emlékeztet a Népszava.
A lap érdeklődésére az agrártárca azt írta: a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, korábbi évek azonos intervallumában is ennyit szoktak, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.
