Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem csak a forint piacán okozott sokkot a kormányfő bejelentése az újabb veszélyhelyzeti intézkedésekről, de a Budapesti Értéktőzsdén is: a legnagyobb részvénykibocsátók árfolyama kivétel nélkül csökkent, a rossz hangulat még a Richter papírjait is érintette, pedig a gyógyszergyártót nem fogja sújtani az Orbán Viktor által bejelentett „extraprofit különadó”.
Amíg azonban a Richter a stagnálás körül billeg, a többieket alaposan megrángatja az eladási hullám: az orosz és ukrán kitettsége miatt a háború kezdete óta gyengélkedő OTP esetében 5 százalékot meghaladó a mínusz, míg a MOL-nál 8 százaléknál nagyobb szintű az esés. Igaz, az olajtársaság árfolyama még így is a háború előtti fölött van. Jóval kisebb forgalom mellett, de esik egy másik energiaszolgáltató, az Alteo árfolyama, és ugyanez mondható el a Magyar Telekomról is. A BÉT vezető papírjainak indexe, a BUX délben a nyitóértékhez képest –4,2 százalékon állt.
Az Erste elemzői szerint az adó nagy részét a Mol kapja a nyakába, a második helyen a bankok állhatnak, a kormány pedig összességében ezermilliárd forintot igyekszik beszedni belőle.
A miniszterelnök kedden késő délután jelentette be, hogy kormánya első intézkedéseként különadót vezet be 2022–2023-ra, hogy abból fedezzék a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés költségeit. Az adó a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat érinti.
A közteherről egyelőre ennyit lehet tudni, további részleteket a kormányfő a fél háromkor kezdődő kormányinfóról ígért, amelyről a hvg.hu is tudósít majd.
