A miniszterelnök szerint a megállapodás biztosítja az infláció feletti bérnövekedést, de a Facebook posztjához hozzászólóknak merőben más a véleménye mind az inflációról, mind a bérnövekedésről, és a gazdaságpolitika sikerességéről is.
Egységesítik a díjstruktúrát, rögzítik az okosmérők idősoros elszámolásának részleteit, sőt alig több mint két év múlva érkezik egy “ösztönző szabályozó” is a legújabb MEKH-rendeletek alapján.
Szeptemberben az egy évvel korábbinál 8,2 százalékkal, az augusztusinál 2,7 százalékkal volt kisebb az építőipar termelése. A szerződésállomány viszont bővül, annak volumene 36 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
Öt éven belül harmadszor csúszott recesszióba a magyar gazdaság, egyre távolabb kerülve a miniszterelnök céljától, az évi 3–6 százalékos növekedéstől. A kudarc okairól hallgatnak Orbánék.
Miközben a kormány 2024 helyett már 2025-re ígéri, hogy „az óvatossági motívum fokozatos oldódása” majd felfelé indítja a gazdaságot, a bolti forgalom beragadt a 2021-es szint alá. Megnéztük, mi ment félre, mire lehet szükség ahhoz, hogy a reálbérek növekedése valódi javulást hozhasson el, és mi történt azokban az országokban, ahol a mienkhez hasonló inflációból kellett talpra állni.
Elégedetlenséget mért a Medián, és már belülről is kritizálják a kormány gazdaságpolitikáját. Mindezt a GDP jókora zuhanása is alátámasztja. A kormányhoz közel álló milliárdosok méltatlankodása után Orbán egyik bábját is egy kormányhoz közeli milliárdos pöckölte ki.
Csak egyszer voltak ennél borúsabb a hangulatban a magyar nagyvállalatok vezetői. Leginkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a beszállítói árak emelkedése és a vevőkör átalakulása kedvetleníti el őket. Már háromnegyedük látja sötéten a jövőt.
Pluszban nyitottak a főbb európai tőzsdék: a BÉT is erősödött szerda délelőtt. Még a hajnalban pofonnal ébresztett forint is megrázta magát kissé.
7,2 százalékkal csökkent az ipari termelés éves szinten, de havi szinten is 0,7 százalékos volt a visszaesés szeptemberben. Majdnem minden ágazatban esett a termelés, de voltak kivételek.
A hajnali gyengülés után további gyengülés jött.
Hajnalban az eddig még nem látott 75 ezer dollár fölé emelkedett a bitcoin árfolyama.
Gyurcsány Ferenc annak idején még a Szlovákiával való példálózástól akadt ki, Orbánnak Románia jutott.
A miniszterelnök fantasztikus évet vár 2025-ben.
A szokásoktól eltérően most vasárnap ült be a miniszterelnök csevegni egyet a Kossuth rádióba, ahol szó volt a brutális GDP-adatokról és az amerikai elnökválasztásról is.
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.
405 fölé ugrott az euró árfolyama.
A reggeli erősödés gyengülésbe csapott át, 403-as árfolyamon hullámvasutazik a forint.
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
Kijött a jövő évi adócsomag-tervezete, a 2026-ig duplájára emelkedő családi adókedvezmény több mint 902 milliárddal apasztja majd a költségvetést. Csökkenhet a vállalkozások adminisztratív terhe.
