Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Óva int minden gazdasági döntéshozót attól, hogy az infláció emelkedésének árán próbáljon meg gazdasági növekedést elérni – többek között erről beszélt hétfő délelőtt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Szerinte amíg az inflációval kapcsolatos félelmek ott vannak a fejekben, addig minden gazdasági szereplő kétszer is meggondolja, hogy új, a növekedést beindító beruházásokra költsön az elérhető forrásaiból. Szerinte ezért nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de minden vele kapcsolatos emlékképet ki kell törölni az emberek (és a vállalkozók) fejéből.
A jegybank alelnöke ezzel válaszolt Tordai Bence, a Párbeszédből nyáron kilépett független ellenzéki képviselő kérdésére, aki arra volt kíváncsi, hogy Virág egyetért-e főnökével, Matolcsy Györggyel, aki korábban a kormány „kalandor” gazdaságpolitikáját tette felelőssé a 2022-23-as kiemelkedő hazai inflációért, illetve hogy várható-e az infláció ismételt emelkedése a 2026-os választások előtt.
Az MNB-alelnök Matolcsyt helyettesítette, ő mutatta be a jegybank 2022-es és 2023-as beszámolóját. A bizottságban elhangzottakról a Telex írt beszámolót.
Virág Barnabás jelezte, hogy Matolcsy korábbi állításait az MNB elemzései is alátámasztották, amelyek azt mutatták, hogy 2022 közepéig a nemzetközi hatások miatt emelkedett a magyar infláció, utána viszont országspecifikus hatások emelték tovább, egészen 25,7 százalékig. A specifikus hatások közé azonban nem sorolta oda a kormányzati gazdaságpolitikát, hanem a „profitinflációt” említette, aminek lényege, hogy a cégek jobban emelték az áraikat, mint azt a költségek emelkedése indokolta volna.
Kommentálta a hétfőn aláírt bérmegállapodást is, szerinte a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékos emelése, nem feltétlenül jár majd az infláció növekedésével. Pont a profitinfláció miatt.
Virág Barnabás úgy látja, jövőre 4-5 százalékkal növekedhet a lakossági fogyasztás, ami felfelé húzhatja a GDP-t az idénre várható 0,7 százalékos növekedés után, és ha a mezőgazdaság az idei rossz év után csak átlagosan teljesít, az is 0,5 százalékkal bővítheti a növekedést jövőre.
Kérdésnek nevezte viszont, hogy miért maradnak el a vállalati beruházások. Erre szerinte az a pszichológiai magyarázat, hogy hiába csökkent 3,5 százalékra az infláció, a korábbi magasabb érték emléke még ott van a fejekben. Erről egyébként már korábban egy konferencián is beszélt az alelnök, sőt a múlt heti a kamatdöntés előtti háttérbeszélgetésen is szóba hozta.
Borítóképünk illusztráció rajta az MNB alelnöke egy a Budapest Economic Forum konferencián.
