Szeretettel Brüsszelből: Száguldanak az árak, és nincs senki, aki képes lenne behúzni a kéziféket
Belgiumban sem éppen rózsás a gazdaság állapota, amíg viszont nincs új kormány, addig az ügyvezető kabinet semmiféle átfogó, a gazdaságot érintő kérdésben, még az új költségvetés összeállításában sem illetékes, írja szerzőnk.
Vértessy Péter
Kijön az ember a szupermarketből – és nem érti. Illetve már a pénztárnál kezdi nem érteni, aztán a bevásárlókocsit a parkolóba kifelé tolva belemélyed a hosszan tekergőző blokkba. Ettől ugyan még kevésbé érti, de mit sem tehet ellene. A parkolóban a többi vevő arcán ugyanazt a csodálkozó arckifejezést látja: mi a fene került ezen megint ennyibe?
Ha a hivatalos statisztikákat olvassa az ember, már kevésbé van meglepődve, hiszen minden ott van, fehéren-feketén. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatait használó egyik októberi elemzés szerint az élelmiszerárak ma Belgiumban csaknem 30%-al (átlagosan 27%-al) magasabbak mint három évvel ezelőtt voltak. A belga szupermarketekben és piacokon jóval többet kell a heti bevásárlásért leszurkolni, mint a szomszédos Luxemburgban, Franciaországban vagy Hollandiában.
Érdekes viszont, hogy noha a szintén szomszédos Németországban magasabb (31%) volt az élelmiszer-áremelkedés, a belga határ melletti Észak-Rajna Vesztfália városaiban a szupermarketek parkolói mégis minden nap tele vannak belga, luxemburgi és holland rendszámú autókkal. A titok nyitja egyebek között a belgánál alacsonyabb német áfa.
Az ukrajnai háború árnyéka természetesen a belga bevásárlókocsikig is elér, rakétasebességgel lőttek ki az árak. A belgák egyharmada a környező országokba jár nagybevásárolni, ám szerzőnk összefoglalója szerint az élelmiszerpiaci helyzet még ennél is bonyolultabb a régióban.
A belgiumi áremelkedések egyik sajátos, az országra specifikusan jellemző oka az energiaárak elszabadulása. Miután a koronavírus-járvány idején életbe léptetett energiaár-támogatást 2024-ben megszüntették, az egész EU-n belül Belgiumban szökött a legmagasabbra a gáz és az elektromos energia ára. Mindennek természetesen közvetlen hatása van a mezőgazdasági termelésre, áruszállításra és a kereskedelmi hálózat költségeire.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.