A XX. század első felében Argentína a világ leggazdagabb országai között volt. Mára, a populista-demagóg politikával és a centralizált, gazdaság és vállalkozás szabadságát erősen leszűkítő intézkedésekkel visszaestek a hatvanadik helyre. Magyarország számára mindebből sok tanulság levonható.
Egyre több ország számára követendő példa az a magyar gazdaságpolitikai modell, amelyben a költségvetés egyensúlyához és a gazdasági teljesítménynöveléshez szükséges plusz források nem a háztartásokat terhelik - mondta a Fidesz szóvivője vasárnap Pécsen, sajtótájékoztatón.
Egyértelmű hangulatjavulás tapasztalható a hazai kkv-k körében, mivel a tavalyi évi bizonytalanságot követően jelentős mértékben emelkedett a K&H kkv bizalmi index. Az optimizmus főként azzal magyarázható, hogy a gazdaságpolitikát, a közterheket valamint a vállalati hitelkamatokat tekintve is bizakodóbbak a vállalkozások. Mindeközben romlottak a szállítókkal és az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos várakozások – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből.
Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint nem a rezsiköltségek magasak, hanem az emberek jövedelme alacsony, de erre nincs megoldása az Orbán-kormánynak.
A Bankszövetség közleménye szerint Patai Mihály lesz ismét a Bankszövetség elnöke. Az Unicredit bank vezetői posztját is betöltő Patai tavaly novemberben mondott le erről a tisztségről, mivel a kormány akkor egyenlegjavító intézkedései kedvezőtlenül érintették a magyar pénzintézeteket.
A 2000-es évekhez képest nem változott az új kurzus gazdaságpolitikája: azt a napi politikai igények szerint alakítják, csak más a döntések ideológiai megalapozottsága - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány keddi budapesti konferenciáján.
Könyvajánló helyett mérleget vont az elmúlt közel három év magyar gazdaságpolitikájáról Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent írásában, melyben azt írja, 2013 elején lezárul egy korszak.
A GDP brutálisan megzuhant, az államadósság elleni harc bukóban, viszont Magyarország sikerrel merészkedett ki a nemzetközi pénzpiacokra. De mit hoz a jövő a gazdaságpolitikában? Folytassa a tündérmesét a hvg.hu-val!
Bod Péter Ákos szerint a cél az, hogy ne csússzunk le a stagnáló dél-európai államok közé. Ez azért nehéz, mert Mellár Tamás, a KSH volt elnöke szerint a következő 2-3 évben sem várható növekedés - hangzott el egy budapesti konferencia panelbeszélgetésén.
Nem haragudni kell az IMF-re, hanem olyan hiteles gazdaságpolitikát folytatni, amely mellett a Valutaalap neve fel sem merül mint utolsó mentsvár. Csáki György a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára egy tanulmányban hangsúlyozza, hogy a közhiedelemmel ellentétben az IMF messze áll a "gonosz gazdag nagybácsi" szerepétől.
A magyar gazdaságpolitikát sokan bírálják, de annak eredményességét senki sem vitatja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a portugáliai Estorilban rendezett magyar-portugál-brazil üzleti fórumon, ahol kijelentette: Magyarországon érzékelhető növekedés lesz a következő években, sőt már az idén bővülni fog a gazdaság.
Amíg Magyarország nem tagja az eurózónának, ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy saját gazdaságpolitikát folytathasson - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Madridban, miután tárgyalt Mariano Rajoy spanyol kormányfővel.
Sokan vádolják a Fideszt azzal, hogy már nem fiatalok és nem is demokraták. A fiatal állítást cáfolni is lehet szinte azonnal: egy szédült tinilányt idéz hozzáállásuk számos gazdasági, pénzügyi kérdésben.
Idén várhatóan stagnál, 2014-ben 1,2 százalékkal nőhet a magyar bruttó hazai termék, míg az államháztartás hiánya mindkét évben a GDP 3 százaléka felett lesz – közölte legfrissebb magyarországi előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap pénteken. A washingtoni székhelyű szervezet növekvő inflációt és munkanélküliséget jelez előre, az államadóság középtávon 80 százalékos szint körül maradhat. Probléma a kiszámíthatatlanság, a gazdaságba való növekvő mértékű beavatkozás, és az intézmények gyengítésére irányuló lépések. Magyarországnak változtatnia kellene a gazdaságpolitikán.
Bár a befektetők nem szeretik az Orbán Viktor által képviselt gazdaságpolitikát, csak akkor tudnának változást elérni ennek irányában, ha eladnák magyar kötvényeiket és forintjukat – írja a Reuters elemzésében.
A kínaival vetekedő gazdasági növekedés, stabil állami pénzügyek, üzletbarát gazdaságpolitika, csökkenő munkanélküliség – a számok tükrében ez a 21. századi Törökország. Az iszlamizmus és a szekularizáció között lavírozó kormányzat a bizonytalan uniós csatlakozás mellett kelet felé is tekintget. A két kontinensen átívelő, muzulmán többségű állam egyre inkább globális szereplővé válna. Ez a török gazdasági csoda, amelyet a magyar kormányfő is irigyel.
2018-ra Bajnai megteremtené a eurócsatlakozás feltételeit, kiegyezne a bankokkal, hogy meginduljon a növekedés. 300 milliárd forintot szánna arra, hogy felzárkóztassa a hátrányos térségeket. De szolidaritást finanszírozni szerinte csak gyarapodó országok tudnak.
Mivel a Bokros-csomag óta nem látott megszorítás volt tavaly, így nem csoda, hogy ekkora gazdasági visszaesés volt tavaly. Igazából az lenne a meglepő, ha nem lenne ilyen mély recesszió.
Rég megérett a cserére a gazdaságpolitikát irányító elitünk, és lenne is alternatíva. Az elmúlt két évtizedben felnőtt egy új közgazdász nemzedék, kiemelkedő szakemberekkel, akik készek lettek volna kezükbe venni az ország sorsát. Orbánnak azonban nem kellettek. Pedig a többségük még jobboldali is volt. Első rész.
Sereghajtóvá válhatunk az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között a gazdaság növekedés tekintetében 2015-re Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. A magyar export is egyre rosszabb bőrben van, mivel külpiacainkon is egyre több országban húzódnak el a megszorítások, így csökken az ottani kereslet is. Az intézményi stabilitást, hitelezés erősítését kellene végigvinni, a munkapiacok rugalmasságát növelni lenne érdemes,emellett pedig kiszámítható környezetet és megfelelő innovációs képességet kellene teremteni.
