Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormány barátai ezek szerint nem igazán tartották alkalmasnak a hazai üzleti környezetet a profit újrabefektetésére. A cégek növekedése lassul, de legalább egyre több társasági adót fizetnek. A kormányzatban állítólag úgy vélik, itt az ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat.
Tartósan alacsony alapkamattal a 330 forintos euró sem elképzelhetetlen, ugyanakkor a 305-ös szint lenne a gazdaság számára a megfelelő – fejtette ki Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy interjúban. A Fidesz holdudvarához tartozó közgazdász szerint itthon kell tartani a fiatal értelmiséget, különben 2020 után visszasüllyedünk a "posványba". Heim számításai szerint a devizahiteles csomag forintosítással együtt akár 1700 milliárd forintjába is fájhat a bankrendszernek, de vélhetően nem lesz ekkora a végső teher. Abból nem sül ki jó, érzékeltette, ha kitekernek valakinek a kezéből bankot olcsón, állami megbízásokkal hizlalják fel, hogy szép nagy nyereség legyen.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) előrejelzése szerint az idei első negyedévi, 3,5 százalékos GDP-növekedéshez képest lassul a gazdasági bővülés üteme, az év egészében 2,5 százalékos növekedés várható.
Újranyithatja hazánkkal szemben 2015-ben az EU a túlzottdeficit-eljárást, mivel ha nem teszünk pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az uniós adósságcsökkentési szabályt. A hazai gazdasági helyzet pedig jelentősen részben mesterséges állami stimulusok miatt javul, ezek hatása 2015-re kifulladhat.
A fejlett világban jelenleg csak Japánt és Európát fenyegeti deflációs veszély, Európának azonban viszonylag jó esélyei vannak, hogy elkerülje a Japán-szindrómát – értékelte a világgazdaság helyzetét a Pioneer Alapkezelő mai sajtóreggelijén Forián-Szabó Gergely befektetési igazgató. Bár Magyarországon is negatívba fordult a fogyasztói árindex, egyelőre nyoma sincs valódi deflációs veszélynek, így a jegybank viszonylag kényelmes helyzetben van.
Magyarország a kelet-közép-európai régió törékeny eleme, államkapitalizmus van kialakulóban hazánkban, magas a külső adósság, a bankadó pedig csak a hitelezést fogja vissza. Mindezt a csak Dr. Végzetként emlegetett amerikai közgazdász, Nouriel Roubini mondta egy keddi budapesti konferencián, aki ugyanakkor megemlítette, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2008-ban, a válság kitörésekor. A közgazdász a világgazdaságra kitérve elmondta, hogy javuló tendenciákat lát, ám vannak jelentős kockázatok, különösen az orosz-ukrán válság nyugtalanító.
Problémás lehet a költségvetési hiány, gond van a hazai hitelezéssel, megugrott a készpénzhasználat, a rezsicsökkentés nem volt jó húzás, akinek pedig nincs gyereke, és keveset visz haza a hó végén, az brutális adóterheket kap a nyakába. Az EU hétfő délután tette közzé országspecifikus ajánlásait, Magyarország kapott rendesen hideget és meleget is. Bónusz: a közmunkából nincs igazán visszaút a munka világába.
Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.
Nem kell megszorító csomagokkal számolni a következő években – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2014-es konvergenciaprogram bemutatóján. A programot és a nemzeti reformprogramot ma délelőtt 10 óra után küldte ki a kormány Brüsszelbe. A kormány által kiküldött dokumentum gyenge forinttal, erősödő gazdasággal és csökkenő adósssággal számol 2017-ig. A programhoz tartozó konkrét megvalósítás részleteiről Varga viszonylag keveset tudott mondani. A program alapján nem várhatóak újabb rezsicsökkentések.
Nehogy bármiben is kövessék Orbán Viktort, mert azzal beláthatatlan károkat okoznának saját maguknak és egész Közép-Európának – tanácsolja a régió országainak Herbert Stepic, a Raiffeisen International volt elnök-vezérigazgatója. Szerinte a Raiffeisen egyelőre nem hagyja el a magyar piacot, de hibernálja magát.
Pár nap múlva lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az alkalmat megragadva a hvg.hu kérdőívben érdeklődött olvasóitól, hogyan is látják az elmúlt évtizedet, beigazolódtak-e az akkori várakozásaik. Míg a válaszadók többsége alapvetően pozitívnak látja hazánk uniós tagságát, addig az eredményekkel már kevésbé elégedettek. Nem meglepő módon a kérdőívet kitöltők kisebb része már külföldről ikszelgetett.
Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.
Aligha túlzás azt állítani, hogy Angela Merkel német kancellár után Orbán Viktor az európai kontinens második legbefolyásosabb személyisége – írja Ivan Krastev, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke a Financial Timesban megjelent véleménycikkében. Merkellel szemben ugyanakkor Orbán nacionalista retorikára épít, nem törekszik konszenzusra, és az EU-val szemben elmegy a falig. Magyarország antiliberális többségi rendszere pedig lerombolja annak az illúzióját, hogy az EU-tagság garancia a stabil demokráciára.
Kisebb adók kellenek, és a kormánynak be kell indítania a gazdaságot – állítja Járai Zsigmond, és nem sajnálja, hogy kimaradt az elmúlt négy évből.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint szinte bizonyos, hogy a jelenleg kormányzó pártszövetség marad hatalmon, ez viszont befektetői szempontból azt jelentheti, stabil lesz a költségvetési hiány, a szektoradók fennmaradnak, további államosításokra, centralizálásra lehet felkészülni, és lesz devizahiteles csomag is. Gazdasági növekedésünk arra lehet elég, hogy az államadósság ne növekedjen, de az Európához közeledésről szó sincs.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Ijesztő képet rajzolnak fel az elemzők a kormány tevékenységéről. A szakértők csak néhány pozitív "élményre" emlékeznek, ezek mellett viszont számtalan negatívra. A második Orbán-kabinet lassan végéhez közeledő mandátumához tehát jellemzően negatív tapasztalatok kapcsolódnak: végtörlesztés, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, jogbiztonság hiánya.
Tízezrek tüntettek szombaton a spanyol főváros központjában a kormány megszorító intézkedései ellen, sokan több száz kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek a megmozduláson.
