Pár nap múlva lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az alkalmat megragadva a hvg.hu kérdőívben érdeklődött olvasóitól, hogyan is látják az elmúlt évtizedet, beigazolódtak-e az akkori várakozásaik. Míg a válaszadók többsége alapvetően pozitívnak látja hazánk uniós tagságát, addig az eredményekkel már kevésbé elégedettek. Nem meglepő módon a kérdőívet kitöltők kisebb része már külföldről ikszelgetett.
Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.
Aligha túlzás azt állítani, hogy Angela Merkel német kancellár után Orbán Viktor az európai kontinens második legbefolyásosabb személyisége – írja Ivan Krastev, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke a Financial Timesban megjelent véleménycikkében. Merkellel szemben ugyanakkor Orbán nacionalista retorikára épít, nem törekszik konszenzusra, és az EU-val szemben elmegy a falig. Magyarország antiliberális többségi rendszere pedig lerombolja annak az illúzióját, hogy az EU-tagság garancia a stabil demokráciára.
Kisebb adók kellenek, és a kormánynak be kell indítania a gazdaságot – állítja Járai Zsigmond, és nem sajnálja, hogy kimaradt az elmúlt négy évből.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint szinte bizonyos, hogy a jelenleg kormányzó pártszövetség marad hatalmon, ez viszont befektetői szempontból azt jelentheti, stabil lesz a költségvetési hiány, a szektoradók fennmaradnak, további államosításokra, centralizálásra lehet felkészülni, és lesz devizahiteles csomag is. Gazdasági növekedésünk arra lehet elég, hogy az államadósság ne növekedjen, de az Európához közeledésről szó sincs.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Ijesztő képet rajzolnak fel az elemzők a kormány tevékenységéről. A szakértők csak néhány pozitív "élményre" emlékeznek, ezek mellett viszont számtalan negatívra. A második Orbán-kabinet lassan végéhez közeledő mandátumához tehát jellemzően negatív tapasztalatok kapcsolódnak: végtörlesztés, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, jogbiztonság hiánya.
A Jobbik a kisvállalkozások megsegítése érdekében számos célzott gazdaságfejlesztési és adópolitikai lépést, valamint keresletösztönző intézkedéseket is bevezetne kormányra kerülése esetén. A párt kormányzati pizícióban a trafikrendszert is kinyírná.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Most lerántják a leplet a Magyarország elleni pénzügyi támadásról! Brüsszel? Washington? Nemzetközi bankárok? Mindenhonnan ellenünk vonultak! Mit gépeltek két ujjal a Nemzetgazdasági Minisztériumban? Magyarország 2010-ben pedig tényleg egyenlő volt Görögországgal? Minden kiderül. Legalábbis Wiedermann Helga, Matolcsy György NGM-es kabinetfőnöke könyve ezt ígéri. A kormány gazdaságpolitikai lépéseinek fényezésénél és közhelyek pufogtatásánál sokkal többet azonban nem kapunk.
Nyolcpontos ígéretcsomaggal formálódik a baloldali ellenzék gazdasági programja, melyhez már korábban elhangzott elképzelések is társulnak. Nettó 100 ezres minimálbér, gyógyszertámogatás a nyugdíjasoknak, az élelmiszerek áfájának csökkentése. Ezekkel azonban komoly bevételektől esne el a büdzsé, a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Az ellenzék keze ugyanakkor meg van kötve: három százalék alatti hiány kell, vagyis több hitelről álmodni sem lehet. A progresszív adórendszer lehet az egyik kulcs, ám kérdéses, hogy az egyéb területeken elgondolt adócsökkentésekkel együtt ez mire lenne elég.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
Az adatgyűjtés kezdete óta először volt többletes tavaly a görög folyó fizetési mérleg. A 2013-as többlet meghaladta az 1,2 milliárd dollárt, ez a GDP 0,7 százalékának felel meg.
Majdnem átlépte a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama csütörtökön. A gyengülés már hetek óta tart, nem utolsó sorban a magyar jegybank kamatcsökkentési hullámának következményeként. Elemzők úgy vélik, nem indokolt a forint mesterséges gyengítése, Matolcsy Györgyéknek és a kormánynak azonban a jelek szerint továbbra sincs ellenére a gyengébb fizetőeszköz, sőt.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
Tízezrek tüntettek szombaton a spanyol főváros központjában a kormány megszorító intézkedései ellen, sokan több száz kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek a megmozduláson.
A venezuelai államfő szerint legalább 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az országnak elmúlt hetekben lezajlott kormányellenes tüntetések.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
