A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
A meghirdetett repülőrajton már elég sokat élcelődtünk, de azért az talán mégis túlzás, hogy Magyarország egyre inkább egy ábrándozó vakondra emlékeztet, aki szeretné meghódítani a tágas eget, és ennek érdekében tárgyalásokat folytat a gilisztával. Vélemény.
Hat négyzetkilométeren épülhet fel egy nagy autó- és/vagy gépipari központ Pécs mellett a kormány tervei szerint. Már tárgyalnak erről kínai gyártókkal. A zöldmezős beruházássorozatot Magyar Levente jelentette be egy nagyinterjúban, amelyben szó volt az amerikai–magyar kapcsolatokról, a paksi beruházásról és a trieszti kikötőről is.
A kormány a 100 új gyár programot is meghosszabbítaná, ha kell, Bicskéig – mint a felcsúti kisvasutat. Nagy Márton után most Orbán Viktor is már 150 új gyárról beszél.
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
„Az 1995-ös magyar stabilizációs program előkészítésének és végrehajtásának objektív szakmai elemzése, erényeinek és hiányosságainak feltárása és értékelése, tapasztalatainak felhasználása ma még hiányzik, és a mai magyar politikai légkörben egyelőre lehetetlen” – írja visszatekintésében Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere, aki a miniszterelnökkel való hadakozás kilátástalanságába belefáradva 1995. január 29-én bejelentette lemondását. A harminc éve, 1995. március 12-én bejelentett stabilizációs programról a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Surányi Györgynek és Bokros Lajosnak, a Békesi Lászlót váltó pénzügyminiszternek a visszatekintését közöltük. Békesi László az 1994. május 11-től 1995. február 28-ig terjedő időszak fejleményeit tekinti át. Memoárját szerkesztve, minimális rövidítésekkel tesszük közzé.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
A politikai ellenfelei által démonizált 1995-ös megszorító intézkedéseket alapos indokkal hozták, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményt: a rendszerváltás után öt-hat évvel a magyar gazdaság a régió éllovasaként alkalmas volt az egyensúlyt őrző, fenntartható növekedésre. A HVG hamarosan Bokros Lajost is megszólaltatja a leghírhedtebb költségvetési kiigazításról.
Bőven van mit lefaragni a jegybank extra tevékenységeiből, az átlátható gazdálkodás pedig felettébb üdvös lenne. Azonban a „felelősségi viszonyok tiszteletben tartása” mellett borítékolható, hogy Varga Mihály le fogja tekerni a kormánykritikus elemzéseket, publikációkat és nyilatkozatokat, ami az egész országnak veszteség.
Reakció a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottakra. Vélemény.
Nem hajlanak mostanában a kormány keze alá a tények, de legalább világossá válik a kevésbé tájékozottak előtt is, hogy egy alkalmatlan kabinet akkor is rosszabbul teljesít a szomszédainál, ha mázli mázlit követ. Vélemény.
Nincs olyan mutató, amelynek egyértelműen pozitív volna a trendje, és a kormány nem azt a problémát kezelné, amely a cégek számára az igazán rossz – írja a Kopint-Tárki.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
A vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon, öngyilkosság is előfordult már a körükben. A probléma része a szabályokat változtatgató kormány. A kabinet a legújabb szigorítással lényegében beismerte a gazdaságpolitika kudarcát.
Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.
