Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8000 milliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Valamivel pesszimistábbak a vállalkozók, mint az előző negyedévben a VOSZ Barométer friss adatai szerint, érdemi visszaesés elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos mutatóban látszik. A vállalkozók az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban elsősorban a gazdaságpolitikát, a kiszámíthatatlanságot és az inflációt tartják problémának.
A szabályozási környezet rendkívül instabil, a vállalatokkal szemben nincs egyenlő bánásmód, a közbeszerzések egyes cégeket sikerbe betonoznak, a kiskereskedelem helyzete pedig különösen instabil, állapítja meg az EB.
Nincs egy kézben az állami vagyon, nagy a veszélye, hogy széthordják – figyelmeztet Mihályi Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, aki szerint az állam rendszerint a piaci árnál olcsóbban ad el és drágábban vásárol.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék. A Tisza Párt azért is tud ennyire sikeres lenni, mert a kormány politikája megvágta az emberek pénztárcáját.
Ha valaki végignézi az elmúlt három esztendő makrogazdasági számait és a költségvetési tervek teljesüléseit, akkor minden bizonnyal egyet ért azzal a megállapítással, hogy valami komoly baj van a magyar gazdasággal. De ha még kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatja, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
A meghirdetett repülőrajton már elég sokat élcelődtünk, de azért az talán mégis túlzás, hogy Magyarország egyre inkább egy ábrándozó vakondra emlékeztet, aki szeretné meghódítani a tágas eget, és ennek érdekében tárgyalásokat folytat a gilisztával. Vélemény.
Hat négyzetkilométeren épülhet fel egy nagy autó- és/vagy gépipari központ Pécs mellett a kormány tervei szerint. Már tárgyalnak erről kínai gyártókkal. A zöldmezős beruházássorozatot Magyar Levente jelentette be egy nagyinterjúban, amelyben szó volt az amerikai–magyar kapcsolatokról, a paksi beruházásról és a trieszti kikötőről is.
A kormány a 100 új gyár programot is meghosszabbítaná, ha kell, Bicskéig – mint a felcsúti kisvasutat. Nagy Márton után most Orbán Viktor is már 150 új gyárról beszél.
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
