A Jobbik a kisvállalkozások megsegítése érdekében számos célzott gazdaságfejlesztési és adópolitikai lépést, valamint keresletösztönző intézkedéseket is bevezetne kormányra kerülése esetén. A párt kormányzati pizícióban a trafikrendszert is kinyírná.
A venezuelai államfő szerint legalább 10 milliárd dollárnyi kárt okoztak az országnak elmúlt hetekben lezajlott kormányellenes tüntetések.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
Most lerántják a leplet a Magyarország elleni pénzügyi támadásról! Brüsszel? Washington? Nemzetközi bankárok? Mindenhonnan ellenünk vonultak! Mit gépeltek két ujjal a Nemzetgazdasági Minisztériumban? Magyarország 2010-ben pedig tényleg egyenlő volt Görögországgal? Minden kiderül. Legalábbis Wiedermann Helga, Matolcsy György NGM-es kabinetfőnöke könyve ezt ígéri. A kormány gazdaságpolitikai lépéseinek fényezésénél és közhelyek pufogtatásánál sokkal többet azonban nem kapunk.
Nyolcpontos ígéretcsomaggal formálódik a baloldali ellenzék gazdasági programja, melyhez már korábban elhangzott elképzelések is társulnak. Nettó 100 ezres minimálbér, gyógyszertámogatás a nyugdíjasoknak, az élelmiszerek áfájának csökkentése. Ezekkel azonban komoly bevételektől esne el a büdzsé, a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Az ellenzék keze ugyanakkor meg van kötve: három százalék alatti hiány kell, vagyis több hitelről álmodni sem lehet. A progresszív adórendszer lehet az egyik kulcs, ám kérdéses, hogy az egyéb területeken elgondolt adócsökkentésekkel együtt ez mire lenne elég.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
Az adatgyűjtés kezdete óta először volt többletes tavaly a görög folyó fizetési mérleg. A 2013-as többlet meghaladta az 1,2 milliárd dollárt, ez a GDP 0,7 százalékának felel meg.
Majdnem átlépte a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama csütörtökön. A gyengülés már hetek óta tart, nem utolsó sorban a magyar jegybank kamatcsökkentési hullámának következményeként. Elemzők úgy vélik, nem indokolt a forint mesterséges gyengítése, Matolcsy Györgyéknek és a kormánynak azonban a jelek szerint továbbra sincs ellenére a gyengébb fizetőeszköz, sőt.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times felzárkózó gazdaságokra szakosodott blogrovata.
Mostanában mindenki azon kesereg, hogy Magyarországon nincs növekedés, nulla a növekedési potenciál, kicsi a beruházási ráta, soha nem lesz itt már semmi, tán az egész ország egyszercsak eltűnik. Mivel a kormányzat nem szorít tovább, a külső környezet javul, az EU-s pénz csak hullik ránk, a vállalati hitel-visszafizetés a jegybank növekedési hitelprogramja miatt megállhat, így a fentiek közül egyedül a lakosság marad kérdéses: vajon továbbra is megtakarítanak, vagy elkezdenek fogyasztani? A következő években stabil, kiszámítható növekedés lehet – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében.
Venezuelában 1996 óta változatlan az üzemanyagok ára, az emberek szinte alig fizetnek valamit a benzinért. Ez most valamennyit változhat, mivel a kormány – miután megnyerte a helyi választásokat – egyik tagja megpendítette, hogy komoly vitát kell indítani az üzemanyagok árával kapcsolatban. Ami csakis egy dolgot jelenthet, ez pedig az áremelés. A latin-amerikai államban ez igen meglepő, tekintve, hogy ott inkább gerillamódszerekkel szoktak árat csökkenteni.
Venezuelában egyre inkább gazdasági ámokfutásba torkollik a Hugo Chávez 21. századi szocialista örökségét továbbvinni szándékozó új elnök, Nicolás Maduro tevékenysége. Hatóságilag megszabott árak, áramszünetek, őrizetbe vett kiskereskedők, előrehozott karácsony - ez jellemzi ma azt az országot, amely pár évtizede még a régió legfejlettebbjének számított. A gazdaság első számú feladata megszabott: szolgálni a hatalom politikai céljait.
Épülhet az eddigi legdrágább autópályaszakasz, több lábra kell állni a pornósoknak, de a NAV-botránynak máris egy 800 milliós fogás lett a következménye. A brit miniszterelnök durván beszólt, igaz, a Mol meg a horvátoknak, a kormány meg a benzinkutakon, hipermarketek oldalában nyílt - korábban engedélyezett - trafikoknak. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosának nem áll szándékában, hogy – a Magyar Nemzeti Bank elnökének felszólításának eleget téve – lemondjon – jelentette ki pénteken az Európai Bizottság szóvivője.
A magyar jegybank elnöke az elhibázott gazdaságpolitika miatt lemondásra szólította fel Olli Rehn uniós biztost, a nagy hitelminősítőket pedig arra szólította fel, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről – írja a Napi.hu.
Venezuelában már egyre elképesztőbb méreteket ölt az az unortodox gazdaságpolitika, amit az ország kormánya és elnöke erőltet az országra. Az árakat mesterségesen igyekeznek letörni, legutóbb olyan képek bukkantak fel, ahol egy ruhaboltot szinte teljesen kiürítettek a vásárlók, miután a kormány 70 százalékos árengedményt kényszerített a vállalkozásra.
Venezuelában 100 "burzsoá kapitalistát" tartóztattak le, akiket ármanipulációval vádol az ország kormánya. Az üzletembereket Nicolás Maduro államfő barbár, kapitalista parazitáknak nevezte. A dél-amerikai államban mintha egyfajta gazdasági káosz kezdene kialakulni a december elején megrendezendő helyi választások előtt.
