Bár a befektetők nem szeretik az Orbán Viktor által képviselt gazdaságpolitikát, csak akkor tudnának változást elérni ennek irányában, ha eladnák magyar kötvényeiket és forintjukat – írja a Reuters elemzésében.
A 2000-es évekhez képest nem változott az új kurzus gazdaságpolitikája: azt a napi politikai igények szerint alakítják, csak más a döntések ideológiai megalapozottsága - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány keddi budapesti konferenciáján.
A kínaival vetekedő gazdasági növekedés, stabil állami pénzügyek, üzletbarát gazdaságpolitika, csökkenő munkanélküliség – a számok tükrében ez a 21. századi Törökország. Az iszlamizmus és a szekularizáció között lavírozó kormányzat a bizonytalan uniós csatlakozás mellett kelet felé is tekintget. A két kontinensen átívelő, muzulmán többségű állam egyre inkább globális szereplővé válna. Ez a török gazdasági csoda, amelyet a magyar kormányfő is irigyel.
Könyvajánló helyett mérleget vont az elmúlt közel három év magyar gazdaságpolitikájáról Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent írásában, melyben azt írja, 2013 elején lezárul egy korszak.
2018-ra Bajnai megteremtené a eurócsatlakozás feltételeit, kiegyezne a bankokkal, hogy meginduljon a növekedés. 300 milliárd forintot szánna arra, hogy felzárkóztassa a hátrányos térségeket. De szolidaritást finanszírozni szerinte csak gyarapodó országok tudnak.
A GDP brutálisan megzuhant, az államadósság elleni harc bukóban, viszont Magyarország sikerrel merészkedett ki a nemzetközi pénzpiacokra. De mit hoz a jövő a gazdaságpolitikában? Folytassa a tündérmesét a hvg.hu-val!
Mivel a Bokros-csomag óta nem látott megszorítás volt tavaly, így nem csoda, hogy ekkora gazdasági visszaesés volt tavaly. Igazából az lenne a meglepő, ha nem lenne ilyen mély recesszió.
Rég megérett a cserére a gazdaságpolitikát irányító elitünk, és lenne is alternatíva. Az elmúlt két évtizedben felnőtt egy új közgazdász nemzedék, kiemelkedő szakemberekkel, akik készek lettek volna kezükbe venni az ország sorsát. Orbánnak azonban nem kellettek. Pedig a többségük még jobboldali is volt. Első rész.
Sereghajtóvá válhatunk az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között a gazdaság növekedés tekintetében 2015-re Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. A magyar export is egyre rosszabb bőrben van, mivel külpiacainkon is egyre több országban húzódnak el a megszorítások, így csökken az ottani kereslet is. Az intézményi stabilitást, hitelezés erősítését kellene végigvinni, a munkapiacok rugalmasságát növelni lenne érdemes,emellett pedig kiszámítható környezetet és megfelelő innovációs képességet kellene teremteni.
Bod Péter Ákos szerint a cél az, hogy ne csússzunk le a stagnáló dél-európai államok közé. Ez azért nehéz, mert Mellár Tamás, a KSH volt elnöke szerint a következő 2-3 évben sem várható növekedés - hangzott el egy budapesti konferencia panelbeszélgetésén.
Magyarországon csökkent a beruházások szintje, a növekedési potenciál nullára esett, ráaádául uniós pénzekből is 1500 milliárddal kevesebbet kapunk, mint az előző ciklusban- mondta Bajnai Gordon volt kormányfő egy keddi konferencián.
Biztonság, bizalom, hitelesség, átláthatóság, kiszámíthatóság. Ezek hihetetlenül fontosak lennének ahhoz, hogy a befektetők újra Magyarországot válasszák külföldi elemzők szerint. Az idei költségvetésbe befolyó adóbevételek és kiadások között lyuk tátong, a 2013-ra betervezett 0,9 százalékos gazdasági növekedés pedig irreális. Emellett pedig elemi érdekünk is lenne kiegyezni a külföldi vállalatokkal.
A Fidesz gazdaságpolitikáját ostorozza a Financial Times (FT) szerkesztőségi blogjában Bokros Lajos EP-képviselő, volt pénzügyminiszter. Vendégposztjában azt írja, a magát jobbközép erőnek tituláló kormánypárt világképe és gazdasági intézkedései inkább a nyers marxista gondolkodást tükrözik, a kabinet pedig az államilag irányított "haveri kapitalizmus" létrejöttét támogatja.
A Fidesz szerint ismét az a "szélsőséges baloldal" egyeztetett gazdaságpolitikai kérdésekben, amely 2002 és 2010 között "tönkretette az országot".
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a jogbizonytalanság miatt nem lehet azzal számolni, hogy hosszú távra köteleződnek el hazánk mellett a cégek. A belföldi kereslet továbbra is a régió leggyengébbje, a beruházások elmaradása pedig a legsúlyosabb gond - írja Hamecz István.
A kormány hívei komolyan úgy gondolják, hogy az IMF-fel kötendő megállapodás a nyugati pénzvilág hiénáinak érdeke, pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. A jelenlegi helyzet fennmaradása kedvez legjobban a spekulánsoknak, akik olyan extra felárat érhetnek el a magyar állampapírokon, kötvényeken, amelyről a mai világban máshol álmodni sem lehet. Az IMF megállapodás vetne véget ennek a játszadozásnak.
Több év lefojtott gazdasági növekedés előtt áll Magyarország - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábbi jegybankelnök kedden, egy budapesti konferencián. A közgazdász a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 20. konjunktúrafórumán úgy fogalmazott: 2013 nagyon nehéz év lesz a magyar gazdaság szempontjából, de folytatódik majd egyfajta stabilizálódás, és az államadósság is csökken.
A gazdasági növekedés terén Matolcsy György szerint fordulat jöhet a következő években, mivel a kormány a pénzügyi konszolidáció lezárása után immár a növekedés beindítására koncentrálhat. Az ehhez hasonló hangzatos kijelentések szinte havonta hagyják el kormányzati politikusok száját, a gazdasági mutatószámok ugyanakkor nem igazolják a felfelé ívelést. A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikai lózungjait.
A The Economist brit hetilapnak az egyenlőtlenségekről megjelent múlt heti összeállítása után elmélkedik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a társadalmi folyamatokról, valamint a kormány által követett új modellről a Heti Válaszban.
A kormány az Európai Unió bírálata ellenére kitart gazdaságpolitikája mellett - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
