Jobbik: irreális gazdaságpolitikába kezdett a kormány
A Jobbik szerint leginkább az önkontroll, a hatástanulmányok és a realitásérzék hiányával jellemezhető a második Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikája.
A Jobbik szerint leginkább az önkontroll, a hatástanulmányok és a realitásérzék hiányával jellemezhető a második Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikája.
Meg kell törni a monopóliumokat, felül kell vizsgálni a velük kötött korábbi szerződéseket, tovább kell csökkenteni az élőmunka-terheit, erősíteni kell a vállalkozások beszállítói láncait, több élőmunka-igényes kultúrára lenne szükség – minderről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt.
Az új kormány és politikusai (…) olyan durva módszerekkel és megnyilvánulásokkal fogtak terveik megvalósításába, hogy végül nem tudtam megállni a direkt véleménynyilvánítást, s kénytelen voltam magam is rendszeresen rámutatni, hogy a költségvetési számokat és folyamatokat valójában már a jelenlegi kurzus teszi zavarossá és átláthatatlanná – írja Oszkó Péter volt pénzügyminiszter blogjában.
Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi napokban egyre többet szerepel a médiában, sőt, saját videorovatot nyitott a Facebookon a hozzá intézett kérdések megválaszolására. A médiatérben való egyre intenzívebb jelenléte nem véletlen, muszáj – jobb keze, Matolcsy György közreműködésével – eladnia, amit főzött, ugyanis egyre többen fanyalognak felette idehaza és külföldön.
Orbán Viktor szerint 2011 első negyedévében már láthatóak lesznek a siker jelei annak a nem szokványos gazdaságpolitikának a nyomán, amelyet a kormány folytat, a leminősítéseket felminősítések fogják követni.
A magyar gazdaság – ahogy most látszik – már középtávon is jelentős finanszírozási nehézségekkel találhatja szembe magát, amit részben a hitelesség hiánya miatt megnövekedett piaci kockázatok, részben a struktúraátalakítási lépések elmaradása okozhat. Ha úgy tetszik, a piac nem vette meg az eddigi gazdaságpolitikát. Igaz, a kormány februárra ígéri az igazi (de eddig ismeretlen) reformokat. Bajban vagyunk-e? Mit gondolnak a közgazdászok?
A Financial Times szerkesztőségi blogja „The Danube blues” – Dunai kesergő – címmel írt kommentárt a magyar politikai és gazdasági eseményekhez. Nem a legmegértőbb szavak voltak, amelyeket valaha kaptunk.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságban megjelent írásában kemény szavakkal bírálja a kormány gazdaságpolitikáját és az azt övező kommunikációt.
Miért minősített le két fokozattal a Moody's? Mi a baja a Financial Times-nak Matolcsy Györggyel? Miért kritizálják üzleti lapok a magyar gazdaságpolitikát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Véleményvezér blog.
A reformkényszert tulajdonképpen a rendszerváltás óta minden kurzus érzékelte, sőt volt olyan, amelyik a reformok ügyét retorikája középpontjába állította, ennek ellenére a regnáló kormányok a konkrét reformlépésektől úgy irtóztak, mint ördög a tömjénfüsttől. Többnyire csak toldozgatásra, foltozgatásra, rögtönzésszerű korrekciókra, félmegoldásokra futotta. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetőjének írása.
Azzal, hogy a Fidesz harcias kijelentést fogalmaz meg a hitelminősítő intézetekkel szemben, azt üzeni, hogy véleményük nem igazán számít. Csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a velük esetleges egyetértő befektetők és hitelezők szabadulnak majd a magyar állampapíroktól, vagy magasabb felárat kérnek majd érte – véli a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző.
Orbán Viktor áprilisi kitörő választási győzelméhez az is hozzájárult, hogy a választók bíztak abban, hogy az addig mantraszerűen ismételt és dogmaként védett évtizednyi megszorításoknak vet majd véget. Arról a jelenségegyüttesről van szó, amiben a magyar lakosság döntő többsége szocializálódott: "még néhány évig meg kell húzni a nadrágszíjat, aztán majd utolérjük Ausztriát és jön a Kánaán"
"Magyarország másként csinálja a dolgokat" - írta hétfői számában a The Wall Street Journal Europe, Európában megjelenő amerikai üzleti napilap arra utalva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakított az "uralkodó gazdasági ortodoxiával".
Orbán nyughatatlansága címmel közölt budapesti keltezésű írást szerdai számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiről.
A unió nyugati tagállamaiban is műküdik tőkefedezeti és magánnyugdíj-pénztári rendszer, ezért valószínűleg nem értenék a hazai kormányzat propagandáját azon tagállamokban sem - olvasható a Világgazdaság.hu oldalon.
Szatmáry Kristóf, a Magyar Vállalkozások és Munkaadók Pártjának elnöke, fideszes országgyűlési képviselő pénteken azt mondta: támogatják a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit.
Vértes András szerint a jelenlegi kormányzó erő alapvetően hibás gazdaságstratégiát folytat; az alapvető célok - a foglalkoztatás növelése és a gazdasági fejlődés gyorsulása - nem teljesülnek.
A Költségvetési Tanács (KT) támadásával értékeli fel a Fidesz magát az intézményt. A piaci szereplők ugyanis éppen azért fogják komolyan venni a testület kritikáit, mert a kormány a tanács radikális átalakításával és büdzséjének csökkentésével válaszolna rájuk – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte nem sok jel mutat arra, hogy az átalakított KT sokban befolyásolná majd a kormányzat fiskális politikáját.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya középtávon nem tartható fenn.
Csaba László az M1 televízió Ma reggel című műsorában kifejtette, hogy a kormány gazdaságpolitikáját középtávon lehet csak megítélni, hiszen a kényszerű intézkedések meghozatala után már a tartós gazdasági növekedést megalapozó lépéseknek kell következniük. Az ismert közgazdász szerint fél-háromnegyed év múlva már látni lehet, hogy a kormány mit kezd a gazdasággal.