Matolcsy lefújta a függetlenségi harcot
Erőteljes megszorításokat tartalmaz az Orbán-kormány konvergenciaprogramja, amelynek fő irányát a pénzpiac méltányolja, holott tele van ellentmondásokkal.
Erőteljes megszorításokat tartalmaz az Orbán-kormány konvergenciaprogramja, amelynek fő irányát a pénzpiac méltányolja, holott tele van ellentmondásokkal.
Az MSZP azt javasolja, hogy a kormány a költségvetés konszolidálása és a társadalmi igazságosság érdekében terjesszen elő új, július elsején életbe lépő adótörvényt.
Szanyi Tibor szerint embertelenségről tesz tanúbizonyságot a kormány gazdaságpolitikája, mert a társadalom legalsó rétegeiben élők életét nehezítette meg az elmúlt egy évben hozott intézkedéseivel.
Navracsics Tibornak egy prágai lapban megjelent nyilatkozata szerint Magyarország számára a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika zsákutca, mert az ország lakosságának a fele el van szegényedve és nincs már szabadon felhasználható pénzforrása.
Magyarország követi azt a gazdaságpolitikát, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Út a növekedéshez" című kiadványában megfogalmaz, azaz strukturális reformokkal csökkenti az adósságállományt - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kiadvány bemutatásán csütörtökön Budapesten. "Ez a Széll Kálmán-terv lényege" - tette hozzá.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán-terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni.
A magyar gazdaság 2011-re és a következő évekre várható pályájáról sok vita folyik, ami alighanem annak a következménye, hogy az Orbán-kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai eszközöket használ céljai elérése érdekében. A makrogazdaság helyzetét és várható fejleményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemezte a hvg.hu számára.
Vajon a Fidesz mostani gazdaságpolitikája csak napi kényszerek szülte rögtönzés – mint ellenzéke állítja –, vagy mélyebb társadalmi megalapozottsága is van? A kérdés eldöntésében segít Chikán Attila közgazdász akadémikus, Orbán egykori minisztere – tavaly májusi – előadása.
A gané eltakarítása azt jelenti, hogy véget vetnek a térítésmentes állami támogatások osztogatásának és elriasztó hatású büntetéseket szabnak ki a korrupciós közbeszerzési ügyekben. Ilyen formán akár kétezer milliárd forintnyi állami kiadás is megtakarítható lenne, lehetőség nyílna az adók és járulékok jelentősen csökkentésére. Be kellene vezetni az háztartások teljes vagyonára vetítendő vagyonadót, az uniós pénzeket pedig az államadósság törlesztésére kellene fordítani – javasolja a szerző, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
Egyszerűen hazugság, hogy hamis tényeken alapult a tavalyi költségvetés - írja közleményében Matolcsy György állításaira reagálva Bajnai Gordon és Oszkó Péter. A volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter szerint ha az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem fél bevezetni a most februárra ígért kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések "einstandolása" nélkül is teljesíthető lett volna a hiánycél.
Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője közölte: a külső eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhető és ezért a Nemzetközi Valutaalap "nagyon kockázatosnak" ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját.
Magyarország besorolása nem változott, még a befektetési kategória alján található, de mások lassacskán lehagynak minket. Mit lehetne tenni a tempó felvétele érdekében?
Ha Matolcsy György februári csomagja a nagy elosztási rendszerek reformjával együtt a következő évekre az állami kiadások és az államadósság leszorítását, illetve évi 3-5 százalékos gazdasági növekedést tesz lehetővé, akkor a gazdasági miniszter jóval előrébb kerülhet a pénzügyminiszterek nemzetközi rangsorában. De addig még sok munka vár a minisztériumra és Matolcsy úrra - veti fel Mellár Tamás, reagálva a miniszter és Farkas Zoltán vitájára.
Sok kockázat van a kormány gazdaságpolitikájában – vélekedett Simor András, az MNB elnöke szerdán Bécsben egy gazdasági konferencián.
A magyar gazdaság idén 3%-kal növekedhet, ám a kormány gazdaságpolitikája kockázatos - jelentette ki Simor András jegybankelnök szerdán egy bécsi konferencián.
A magyar gazdaság lassan kilábal a válságból. Az idei 1,2 százalék után jövőre 2,7 százalékkal bővül. Ugyanakkor a 2010-11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében a kormány olyan kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be, amelyek még rövid távon sem segítik érzékelhetően a növekedést és a munkahely-teremtést, jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezethetnek - olvasható a GKI legfrissebb prognózisában.
A világválság megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő és exportérdekelt visegrádi országokat is. Hogyan segített rajtuk kormányuk gazdaságpolitikája?
A Jobbik szerint leginkább az önkontroll, a hatástanulmányok és a realitásérzék hiányával jellemezhető a második Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikája.
Meg kell törni a monopóliumokat, felül kell vizsgálni a velük kötött korábbi szerződéseket, tovább kell csökkenteni az élőmunka-terheit, erősíteni kell a vállalkozások beszállítói láncait, több élőmunka-igényes kultúrára lenne szükség – minderről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt.
Az új kormány és politikusai (…) olyan durva módszerekkel és megnyilvánulásokkal fogtak terveik megvalósításába, hogy végül nem tudtam megállni a direkt véleménynyilvánítást, s kénytelen voltam magam is rendszeresen rámutatni, hogy a költségvetési számokat és folyamatokat valójában már a jelenlegi kurzus teszi zavarossá és átláthatatlanná – írja Oszkó Péter volt pénzügyminiszter blogjában.