szerző:
hvg.hu/MTI

A magyar gazdaság – ahogy most látszik – már középtávon is jelentős finanszírozási nehézségekkel találhatja szembe magát, amit részben a hitelesség hiánya miatt megnövekedett piaci kockázatok, részben a struktúraátalakítási lépések elmaradása okozhat. Ha úgy tetszik, a piac nem vette meg az eddigi gazdaságpolitikát. Igaz, a kormány februárra ígéri az igazi (de eddig ismeretlen) reformokat. Bajban vagyunk-e? Mit gondolnak a közgazdászok?

A parlament elfogadta a jövő évi költségvetés sarokszámait – a bevételi oldal 13 151 milliárd, a kiadási oldal 13 838 milliárd forintot mutat, így a hiány 687 milliárd forintra adódik –, amiből sok új nem derült ki: a hiány alatta marad – a konvergenciapályának megfelelően – a GDP-hez mért 3 százalékos szintnek. De a magyar gazdaság bajai ettől még megvannak, s 2012-ben vagy 2013-ban annyira felgyűlhetnek, hogy ismét hallani vélhetjük majd a végítélet harsonáit, mint tavaly márciusban a 300 forint feletti euróárfolyam idején, s akár újabb költségvetési kiigazítás következhet.

©

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának nemrégiben kinevezett elnöke a minap a TV2 reggeli műsorában kijelentette, hogy Magyarország akkor kerülhet nagy bajba, ha a nemzetközi körülmények ellenünk fordulnak. Például nem sikerül kezelni az euróövezetben Írország és a dél-európai EU-tagok egyensúlyi problémáit, s ez bennünket is visszaránthat a válságba. Erre azonban csak egyharmadnyi esélyt lát. A másik kétharmad amellett szól, hogy kilábalunk a krízisből és az ország tartós növekedési pályára áll. Ezzel a prognózissal egyetért Simor András, az MNB elnöke is, aki csak a legrosszabb forgatókönyv valóra válása esetén tartja elképzelhetőnek az ország visszasüppedését a válságba, mint ezt a GKI keddi konferenciáján kifejtette.

Mindez azonban nem jelenti, hogy gazdasági dolgaink rendben lennének. A jegybankelnök szerint a bajok eredendő oka, hogy a korábbi években a költségvetési szféra elszívta a levegőt a vállalkozások elől. Ráadásul a francia vagy német gazdaságban a belföldi befektetők veszik meg zömmel az állampapírokat, nálunk viszont a külföldiek, ami nagy baj. A külső államadósságot a költségvetési hiány duzzasztotta fel, de a nagy nominális kamatkülönbség miatt a vállalatok és a lakosság is idegen devizában adósodott el.

Az eladósodottságunk miatt már jó ideje gyanakodva néznek ránk a gazdasági elemzők és a hitelminősítők. Az új kormány cikcakkokkal teli gazdaságpolitikája pedig egyáltalán nem hatott rájuk megnyugtatóan, a különadók miatt a pénzügyi szféra és a működőtőke-befektetők, a Költségvetési Tanács tevékenységét és az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó intézkedések miatt pedig már a politikusok is megorroltak. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb bajává lassan a hitelesség hiánya vált. Ez mutatkozik meg azokban az igen magas kamatfelárakban, amelyeket az országnak fizetnie kell.

Ha a teljes magánnyugdíjpénztári vagyont az államadósság csökkentésére fordítanák, az évi 150 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezne, de a kamatokra az utóbbi időben 150-200 bázispontos felár rakódott, ami 300-400 milliárd forint többletkiadást eredményezhet, ha az állampapírok átárazódási ciklusa befejeződik. Azaz a kormány magánnyugdíjpénztári kalandja a legrosszabb esetben akár 250 milliárdos veszteséggel is végződhet. Ezt mind Simor András, mind Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter kifejtette a GKI konferenciáján.

Oszkó szerint a hozamgörbéink rettenetes képet mutatnak, mert hosszú távon a költségvetési lyukakat már a kamatfelárak és az egyedi kiadások hozzák létre. A vállalatok által fizetett adó már most sem éri el a kamatterhek egyharmadát. Azaz a pénzügyi stabilitás és az alacsony finanszírozási kockázat nagyon erős versenyképességi tényezővé válik.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Bajok a gazdasági szerkezetben) ]]

A bajok nyilvánvalóan a gazdaság szerkezetében keletkeztek. A túlköltekező állam miatt a hiány folyamatosan újratermelődik. A strukturális hiány 2010-ben 3,1 százalékra, 2011-ben 5,1 százalékra, 2012-ben pedig már 6,1 százalékra tehető a GKI szerint. A Barclays Capital előrejelzése pedig azt fejti ki, ha a magán-nyugdíjpénztári tagok száz százaléka visszatér az állami rendszerbe, a GDP-hez mért magyar államháztartási egyenleg jövőre a 3 százalék alatti hiánycél helyett – ESA95-ös szabvánnyal számolva – akár 5 százalék körüli többletet is mutathat. De az „ilyen könyvelési eljárások” csak elfedik a strukturális – vagyis az átmeneti hatások kiszűrésével számolt – egyenleg komoly romlását, és további intézkedések nélkül a GDP-arányos államháztartási hiány 2012 után ismét 5-6 százalékra emelkedhet. Így újból növekedésnek indulhat az államadósság-ráta is – vélekednek a londoni szakértők.

CDS-görbék. A térség öt referenciaországa nálunk kisebb felárakkal jut hitelhez
©

Bonyolítja a helyzetet a kormány hozzávetőleg 24 milliárd eurós – a GDP 22 százalékának megfelelő – jövő évi finanszírozási igénye. Ennek kiegyenlítéséhez jövőre mintegy 5,3 milliárd eurónak megfelelő értékű forintkötvényt terveznek kibocsátani a hazai piacon, amit azonban nehéz lesz értékesíteni magánnyugdíjpénztárak elmaradó keresletének hiánya miatt. Pedig korábban a pénztárak a vagyonuk 50 százalékát fektették kormánykötvényekbe – hívta fel a figyelmet a Barclays Capital elemzése.

Hasonlóan vélekedett Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja is. Mint nemrégiben tartott előadásában kifejtette, nem látják, hogy fennmarad-e a jótékony hatása azoknak az egyszerű eszközöknek – utalt a különadókra és a magánnyugdíjpénztárak „igen alapos” átalakítására –, amelyeket most a kormány alkalmaz. Szerinte ezek az intézkedések a költségvetés tartós fenntarthatósági pályára állítását nem segítik. Nem látható, hogy milyen eszközök segítik elő az államadóság hiányának tartós csökkentését. Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat az államihoz átcsoportosítják, ilyen módon csökkenthető az államadóság, akkor ez kedvező lehet, de ennek technikája még nem ismert.

Ha a számok valósággá válnak, akkor további nehézségeink támadhatnak a külső támogatásunkat illetően is. Az EU ugyanis bizonyosan nem fogja befejezni ellenünk a túlzottdeficit-eljárást, de az új szabályok szerint még meg is büntethetnek bennünket, például felfüggeszthetik a strukturális alapokból származó támogatások kifizetését, sőt,  akár a szavazati jogunkat is korlátozhatják.

[[ Oldaltörés (3. oldal: Új modell kell, de mi lehet versenyképes?) ]]

Oszkó Péter a keddi GKI-konferencián leszögezte, hogy a válság annak a modellnek a bukása volt, amelyben azt hitték, hogy a mérhetetlen mennyiségben folyósított hitelekből finanszírozott növekedés gyorsabb lesz, mint az adósság felhalmozása. Vajon jöhet-e Magyarországon egy új gazdasági modell, amelyben az állami újraelosztás szerepe felértékelődik? A skandináv példa azt mutatja, hogy ez lehet hatékony, így is fenntartható a versenyképesség, de vajon a magyar állam van-e olyan hatékony, ami versenyképességünket növeli, vagy legalább lehet-e a későbbiekben hatékony államot építeni? Ez a régióban elkerülhetetlenül fontos versenyképességi kérdés lesz a volt pénzügyminiszter szerint.

A GDP-növekedés megindításához a foglalkoztatás javítása mellett tőkeimportra, új beruházásokra is szükség lenne. A korábban említett intézkedések azonban különösen azokat a szakmai befektetőket bizonytalaníthatják el, amelyek hosszú évekre köteleznék el magukat működőtőke-beruházásokkal. Nem tudhatják ugyanis, hogy nem kapnak-e a nyakukba egy súlyos különadót, illetve, hogy a magas kamatfelárak fennmaradása miatt tartósan drágábban kell-e termelniük.

A GDP-növekedés szerkezete. Lakossági túlsúly
©

Különféle gazdasági elemzők viszont azt állítják, hogy az a rendszer, amelyben a járulékok szinten hagyása és a társasági adó, továbbá az szja csökkentése jelölik ki az útvonalat, nem képes a belső keresletet érdemben megmelni. Sőt, akkor, amikor a válságadókból befolyó összeg több, mint a társasági adókból származó teljes összeg, s amikor a társasági adókedvezményeket a foglalkoztatást gyorsan növelni képes kkv-szktor szinte egyáltalán nem tudja kihasználni, új nagyfoglalkoztatók érkezése pedig a fenti okok miatt kétséges, s a hagyományos nagyfoglalkoztatóknál (MÁV, BKV, önkormányzatok stb.) leépítés várható, nem látszik ennek az elképzelésnek a realitása.

Róna Péter közgazdász professzor a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését; az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadó pedig önkényes, rossz megoldás. Súlyos gond, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól, és súlyos félreértés, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait. A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót – szögezte le.

A professzor szerint miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az exportbajnok Németországban ez 79 százalék, a magyar export importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük A statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő – hangsúlyozta. Róna Péter véleménye szerint a felzárkózni tudó országok sikerét a szigorú fiskális és laza monetáris politika együttese biztosította, Magyarország azonban nem ezt az utat választotta.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Novák Zoltán Vélemény

Őszödi déjà vu: reform vagy bukás!

A reformkényszert tulajdonképpen a rendszerváltás óta minden kurzus érzékelte, sőt volt olyan, amelyik a reformok ügyét retorikája középpontjába állította, ennek ellenére a regnáló kormányok a konkrét reformlépésektől úgy irtóztak, mint ördög a tömjénfüsttől. Többnyire csak toldozgatásra, foltozgatásra, rögtönzésszerű korrekciókra, félmegoldásokra futotta. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetőjének írása.

hvg.hu Itthon

Karakán a Fidesz, de a tőke visszavághat

Azzal, hogy a Fidesz harcias kijelentést fogalmaz meg a hitelminősítő intézetekkel szemben, azt üzeni, hogy véleményük nem igazán számít. Csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a velük esetleges egyetértő befektetők és hitelezők szabadulnak majd a magyar állampapíroktól, vagy magasabb felárat kérnek majd érte – véli a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző.

hvg.hu Gazdaság

Oszkó szervezett butításról ír

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságban megjelent írásában kemény szavakkal bírálja a kormány gazdaságpolitikáját és az azt övező kommunikációt.

hvg.hu Napi merítés

Mi a baj Matolcsyval?

Miért minősített le két fokozattal a Moody's? Mi a baja a Financial Times-nak Matolcsy Györggyel? Miért kritizálják üzleti lapok a magyar gazdaságpolitikát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Véleményvezér blog.

Ki gondolná, hogy Európában nálunk autóznak a legkevesebbet az emberek

Ki gondolná, hogy Európában nálunk autóznak a legkevesebbet az emberek

Tiborcz István már egy étterem és egy bornagyker körül sürgölődik

Tiborcz István már egy étterem és egy bornagyker körül sürgölődik

Fegyvert és éles lőszereket találtak egy német autóban Röszkén

Fegyvert és éles lőszereket találtak egy német autóban Röszkén

"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete

"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete

4 dolog, amit tegyen meg az életéért 35 fölött

4 dolog, amit tegyen meg az életéért 35 fölött

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot