A politikusok egyik Szent Grálja a GDP, de tényleg annyira fontos ez az átlagembernek? Megmutatjuk, hogyan kell ezt kiszámolni, és a sok technikát, amivel növelni lehet – ahogy azt is, hogy a különböző módszerek közül mi az, amitől tényleg jobb lesz az élet.
Keleti nyitást hirdetett a nemzetgazdasági miniszter, és megígérte, hogy egy év múlva ilyenkor, amikor majd a mostani számokhoz kell hasonlítani az adatokat, sokkal szebb eredményt kapunk majd.
Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
A miniszterelnök gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem.
A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.
A GDP idén csak 1,5 százalékkal nőhet, a költségvetés hiánya pedig nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. Ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
A miniszterelnök parlamenti beszéde a tényeket illetően érintőleges kapcsolatban volt a valósággal, helyzetértékelése már párhuzamos univerzumban mozgott, a jövőre vonatkozó tervei pedig lázálomba illők.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogy
a magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Hiányzik az üzleti bizalom, és a vevők sem nagyon hiszik, hogy megérné költeni a pénzüket, így jóval gyengébb lehet a gazdasági teljesítmény, mint amit a kormány remél.
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány a milliárdos beruházások további eltolásának lehetőségét vizsgálja.
