Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Hiányzik az üzleti bizalom, és a vevők sem nagyon hiszik, hogy megérné költeni a pénzüket, így jóval gyengébb lehet a gazdasági teljesítmény, mint amit a kormány remél.
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány a milliárdos beruházások további eltolásának lehetőségét vizsgálja.
A kis- és közepes vállalkozások 61 százaléka tervez fejlesztést, ami az elmúlt negyedévekhez képest egész jó arány, de elmarad a 2022 tavasza előtti szintektől. Kiugró fejlesztési hajlandóság mutatkozik a szolgáltatószektorban – épp ott, ahol a legmagasabb az infláció.
A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.
Ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
Döcög a palackvisszaváltás, köhög a gazdaság, a kiskermultik vérét szívja a különadó, a miniszterek vaskos fizetésemelést kaptak. Nagy Márton lecserélte a légi irányítás vezetőjét, Lázár János pedig keményen beszólt Mészáros Lőrincéknek. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
2,5 százalék helyett csak 1,8-2,2 százalék lehet idén a gazdasági növekedés. A megszorítások „segítik”, hogy a nagy hitelminősítők ősszel se minősítsék le Magyarországot.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Európa legtöbb nagy országában egész jól teljesített a gazdaság, a kivétel Németország.
Külső problémákkal magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge GDP-adatot.
A sokadszor is csökkentett kormányzati várakozásokhoz is nagyon komoly változásra volna szükség, és nem látszik, mi adhat okot reményre – vélik az elemzők, miután kijött egy rendkívül rossz GDP-adat.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
Az Allianz Research kutatása szerint a francia költségvetés is összességében keres az olimpián, a turizmusnak és az infrastrukturális beruházásoknak pedig hosszú távon is nagy haszna lehet a helyi gazdaság számára.
Egy Trump-elnökség inkább negatívan hathat Európára, de azt egyelőre nem lehet megmondani, a forintot gyengítené-e. A belátható jövőben fontosabb tengerentúli fejlemény, hogy milyen kamatcsökkentési pályán indul el az amerikai jegybank. És hogy az MNB a Fedhez igazodva és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok nyomán mennyit kész még vágni a hazai alapkamatból.
Több ágazatban is komolyan csökkenhet a termelékenység a kánikula miatt: két évvel ezelőtt a nyári forróság és aszály 1 százalékkal csökkentette a bruttó nemzeti összterméket.
A gazdaság 2,5 százalékkal nőhet idén a Kopint-Tárki friss elemzése szerint. Az iparban sokkal rosszabb, a lakossági fogyasztásban jóval jobb évet várnak, mint amilyennek tavasszal tűnt a helyzet.
