A tagállamok kötelezettsége, hogy benyújtsák a saját gazdálkodásukra vonatkozó úgynevezett középtávú terveket.

A költségvetési, reform- és beruházási célkitűzések egyetlen középtávú tervbe történő integrálása koherens és egyszerűsített folyamatot hoz létre 

– szól az ezzel kapcsolatos érvelés. Brüsszelben eddig 22 tagállami terv érkezett be, amelyek közül 21 esetében befejezték értékelését. Magyarország is leadta a tervét, azonban egy ország van, amelynek esetében hiányzik az értékelés: ez pont Magyarország.

Az Európai Bizottság azzal indokolta, hogy a magyar tervet még nem hagyta jóvá – és erre egyébként a jogszabályok lehetőséget biztosítanak –, hogy csak november 4-én nyújtotta be a kormány. A brüsszeli testületnek hat hete van az eljárás lefolytatására. Ugyanakkor értékelték a horvát terveket, akik tíz nappal a magyar kormány után, november 14-én nyújtották be a saját növekedési prognózisukat. Vagyis míg a horvátok esetében 12 nap elég volt, Magyarország esetében 22 is kevés.

Bizottsági forrásokból azonban úgy értesültünk, hogy a késedelemnek van egy másik oka is, nevezetesen az, hogy

a magyar növekedési program értékelhetetlen volt, mert olyan állításokat és következtetéseket tartalmazott, amelyet adatokkal nem támasztottak alá.

A brüsszeli és a budapesti megközelítés közötti gyökeres ellentét az, hogy az Európai Bizottság szerint lényegesen kisebb lesz a gazdasági növekedés, mint a magyar kormány szerint. Emiatt a magyar álláspont szerint ahhoz, hogy s költségvetési hiányérték – amely a maastrichti kritériumok egyike – 3 százalék alá menjen a jelenlegi, a Bizottság által 4,1-re becsült értékről, elegendő évente 0,18 százalékos kiigazítás, s a cél már 2026-ra elérhető. Ugyanakkor a brüsszeli számítások szerint ennek a kiigazításnak a többszöröse, jövőre legalább 0,5 százalék kell ahhoz, hogy nem is 2026-ban, hanem 2027-ben elérhesse a célt Magyarország. A magyar kormány úgy gondolja, hogy pusztán a növekedés üteme – amit jövőre 3,4 százalékra vár a kormány – eltünteti majd a hiányt, míg a Bizottság szerint nem lesz akkora növekedés, mivel 2025-re csak 1,8 százalék várható. Hangsúlyozzuk, hogy a 0,5 százalékos kiigazítási igény az alsó határ, ennél a későbbiekben 0,1-0,3 százalékkal nagyobb értéket is előírhat az Európai Bizottság. 

A magyar álláspont akár védhető is lenne, ha ezt alátámasztotta volna a kormány alapos számításokkal és indokolásokkal. Ezek a meggyőző adatok azonban hiányoznak, emiatt egyelőre nem tudnak mit kezdeni a magyar növekedési elképzelésekkel.

Jelenleg nyolc ország van, amelyekkel szemben folyik az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás – köztük van Magyarország. Ezt szokták uniós szégyenpadnak is hívni. Ennek szükségességét és megindítását már megállapították a tagállamok idén júniusban, most azonban az eljárás következő részében ajánlásokat javasol az Európai Bizottság. A Magyarországra vonatkozó legfőbb ajánlás, hogy

2025-ben a kiadási főösszeg növekedési üteme nem lehet több mint 3,9 százalék, 2026-ban 3,3, 2027-ben pedig 3,2 százalék.

Viszont ez az arány a magyar kormány álláspontja szerint akár 6,1 százalék is lehet. Itt az előbbi vitához érünk vissza, a magyar kormány szerint ennél nagyobb is lehet a kiadások növekedése, mert a magasabb GDP-növekedés ezt fedezni fogja. A tagállamok majd januárban döntenek – már a lengyel elnökség alatt – ezekről az ajánlásokról, s az lesz az, amit az Európai Bizottság majd 2026-ban számon fog kérni az érintett kormányokon.