Nagy Márton terve a nyugdíjasok kárára növelné a fizetéseket
8 perc
2024.10.31. 11:30
2024.10.31. 12:09
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
„Isten éltesse az időseket! Ránk számíthatnak!” – írta ki Facebook-oldalára Orbán Viktor miniszterelnök az idősek világnapja alkalmából. A köszöntés meglehetősen cinikus annak fényében, hogy az idősek helyzete romlott a Fidesz kormányzása alatt, és ez a folyamat – a legújabb tervek szerint – a következő években folytatódik.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által összeállított gazdaságpolitikai akciótervben ugyanis nincs semmi, ami az idősek anyagi helyzetének javítását tűzné célul. Ellenben a kormány által megvalósítani tervezett bérpálya a nyugdíjak további leértékelődését vonja maga után. Feltéve, hogy a kormány nem kíván nyugdíjreformot végrehajtani – márpedig deklaráltan nem kíván.
Egymillió forintos átlagkereset, ezereurós minimálbér
A probléma, hogy Nagy Márton a gazdaság felpörgetésének egyik eszközének a keresetek feltornászását tekinti. Ehhez kapcsolódóan a kormányban sikerült egy kiváló propagandaszlogent is találni: egymillió forintos átlagkereset, ezereurós minimálbér. A céldátum: 2028.
A miniszter az elmúlt hetekben több konferencián felmutatott egy grafikont arról, milyen bérpályát kíván befutni a kormány.
A kabinet közvetlenül nem, de közvetve, a minimálbér és az állami szféra fizetéseinek meghatározásán keresztül erősen befolyásolja az átlagkeresetet. A munkáltatók, a munkavállalók és a kormány közti minimálbér-egyeztetések még zajlanak, de szinte biztosra vehető, hogy többéves megállapodás születik majd, amely a miniszteri célszámok elérését hivatott szolgálni.
A fenti ábra alapján az átlagkereset esetében mintegy évi 10 százalékos, a minimálbér esetében évi 12 százalékos (a garantált bérminimum, a szakmunkás-minimálbér esetében kisebb) emelkedését tűzte ki célul a kormány. A miniszter és tárcája eközben kötik az ebet a karóhoz, hogy a célok elérhetők évi 8 százalékos emeléssel. Azzal együtt is, hogy formailag nem az ezereurós minimálbér volna a célkitűzés, hanem a rendszeres (jutalmak, pótlékok, pluszjuttatások stb.) bruttó átlagkereset 50 százalékát elérő legkisebb kereset.