Hogyan számolják ki a GDP-t, és mit tehet egy kis ország, hogy megnövelje azt?

8 perc

2024.10.30. 08:30

2024.10.30. 08:58

A politikusok egyik Szent Grálja a GDP, de tényleg annyira fontos ez az átlagembernek? Megmutatjuk, hogyan kell ezt kiszámolni, és a sok technikát, amivel növelni lehet – ahogy azt is, hogy a különböző módszerek közül mi az, amitől tényleg jobb lesz az élet.

A kormánypárti politikusok mindig rettenetesen büszkék, ha jó GDP-adat érkezik, az ellenzékiek pedig ilyenkor magyarázzák el, hogy semmit nem érünk ezzel, hiszen a GDP-t nem lehet megenni. Bezzeg ha fordul a kocka, és egy gyenge szám jön! Olyankor a kormány általában azt magyarázza, hogy majd később lesz nagy növekedés, az ellenzék pedig minden vezetőnek a totális alkalmatlanságát látja bele a számokba.

Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.

A GDP az egyik legizgalmasabb közgazdasági fogalom: nagyon fontos, és még senki nem látta, közel sem olyan egyszerűen megfogható, mint mondjuk az infláció vagy a munkanélküliség. Most, hogy épp kitűzte a magyar kormány a szép növekedési célját, érdemes megnézni, hogyan áll össze ez a mutató, mit tehetnek egy kicsi ország vezetői, hogy növeljék ezt a számot, és a sok lehetőség közül melyik az, amelyiktől még jó is lesz az átlagembernek a növekedés.

Tudományos megközelítésű cikkünknek külön aktualitást ad, hogy a megjelenésével egy napon közzétett KSH-jelentés szerint tovább csökkent a magyar GDP, és ezzel technikai recesszióba került az ország:

Brutális GDP-adat érkezett, a legrosszabb várakozásokat is messze alulmúlta a magyar gazdaság

Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.

Kezdjük azzal, pontosan mi is az a GDP és hogyan kell kiszámolni! Nagyon leegyszerűsítve ez a szám azt mutatja, hogy egy országban egy adott idő (egy év vagy egy negyedév) alatt előállított áruk és szolgáltatások értéke mennyi – ezzel a válasszal egy közgazdaságtan-vizsgán még nem lenne meg a kettes, de a lényege ez. Ehhez csak négy dolgot kell megcsinálni, persze a gazdaság összes részénél, úgyhogy irgalmatlan nagy munka:

  • első lépésként össze kell adni az előállított termékek vagy szolgáltatások árait (egész pontosan amennyi pénzt a termelő megtart az értékesítés után, a termékadók nélkül – ezt alapárnak hívja a szaknyelv),
  • ebből aztán ki kell vonni a beszerzési árakat – tehát például egy autó gyártásánál az autó eladási árából kivonják azt, amennyi pénzért megvette a gyár az alkatrészeket, hogy ezek ne duplán kerüljenek be a GDP-be, egyszer, amikor az alkatrészgyártó, egyszer pedig, amikor az autógyár hozzáadott értékét számolják, hanem csakis egyszer,
  • miután ezeket országos szinten összesítették, az egészhez hozzáteszik a termékadókat,
  • és kivonják az állami terméktámogatásokat.

És ennyi. Nyilván egy olyan jól megfogható tárgy, mint egy autó esetében mindenki könnyen maga elé tudja képzelni ezt (autó ára mínusz alkatrészek ára), a szolgáltatásoknál és a szellemi munkánál ez egy kicsit elvontabbnak tűnhet, de mondjuk a Mennyi GDP-t termel egy újság? kérdésre valahol a kiadó bevételei és kiadásai között kell elkezdeni keresni a választ, azok elég konkrét számok.

Van egy másik módszer is: