Mai árfolyamon közel 26 ezer milliárd forint a tiszta nyeresége Magyarországnak azzal, hogy 2004-ben EU-tag lett. Tényleg fejlődtünk is az elmúlt húsz évben a történelmi szintű pénzesőnek hála, azonban sokkal rosszabbul éltünk az eséllyel, mint bármelyik másik ország a környékünkről, úgyhogy szép lassan elhúz tőlünk Közép-Európa és utolér Bulgária. Megnéztük, mi az EU-tagságunk első húsz évének mérlege a gazdaságban.
Április közepe óta nem látott szintre erősödött a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.
Lerövidíti az átfutási időt a Központi Statisztikai Hivatal, amely a jövőben még hamarabb fogja közölni a részletes összgazdasági adatokat is.
Belendült a magyar gazdaság 2024 elején, bár ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett. A növekedés egyik legfontosabb oka azonban nem túl örömteli: a telefon- és internetdíjak óriási emelkedése húzta felfelé a számokat.
Magyarország a német hadiipar egyik legnagyobb vásárlójává vált, miközben az összes régiós ország gyors haderőfejlesztésbe kezdett. A magyar katonai ráfordítások először érték el a NATO két százalékos célját, de meredek emelkedésük ellenére is elmaradnak a régiós, sőt a globális átlagtól is. Ez utóbbiak egy év alatt közel hét százalékkal 2,4 ezer milliárd dollárra nőttek, a valaha volt legmagasabb szintre.
Az IMF 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre Magyarországnak – a kormány 2,5 százalékot vár.
A kinti jövedelem nagyjából kétharmadát biztosító hazai pozíció lenne a legfontosabb tényező, amiért a külföldön dolgozó magyarok megfontolnák a hazatérést. A magyar munkaerőpiaci problémák orvoslásának a külföldről hazatérő magyarok jelenthetnék az egyik fontos elemét – hacsak nem akar a kormány kizárólag a vendégmunkásokra építeni.
Még gyorsult is Kína gazdasági növekedése az idei első negyedévben.
A KSH közzétette a februári ipari növekedés részletes adatait.
Az egy évvel korábbi pocsék állapothoz képest valamivel jobban, az előző hónaphoz képest sokkal rosszabbul teljesített az építőipar. A szerződésállomány még mindig elmarad az egy évvel korábbitól, pedig sok útfelújítási szerződés jött be.
Románia 2022-ben az egy főre jutó fogyasztásban, tavaly pedig az egy főre jutó hazai össztermékben került Magyarország elé. Nagy Márton közben az uniós átlag 2030-as megközelítésére gyárt programot.
Mi akartunk kanyarban előzni, de kicsúsztunk, a régiós versenytársak pedig köszönték szépen a lehetőséget.
Van, akinek sikerült a kanyarban előzés, nekünk láthatóan nem.
Az Európai Bizottság idénre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. A kormány a közelmúltig 4 százalékos célt tűzött ki.
Lassabban állhat talpra a gazdaság a vártnál, az infláció csökkenni fog, de még így sem kizárt, hogy az egyik legmagasabb lesz az EU-ban az Erste elemzése szerint.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az exportpiac okolható azért, amiért a kitűzött GDP-növekedés már nem realitás. Az infláció ellenben ki lett ütve Nagy Márton szerint, aki állítja: nem szokott Matolcsy Györggyel találkozni.
Az OECD szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékkal nőhet idén. A kormány 4 százalékot tűzött célul.
A magyar háztartásoknál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet. A GDP egy részét elviszik a külföldiek, a megmaradó nemzeti összjövedelemből pedig kevés kerül a háztartásokhoz, és sok a vállalkozásokhoz és az államhoz.
Harminc év után váltottak inkább.
Az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at. A KSH most közzétett részletes adataiból az is kiderül, hogy az iparunk az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett 2023 utolsó pár hónapja is, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani.
