A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Kína a jövő évtized második felében átveheti az első helyet az Egyesült Államoktól, de mindkettőjüket megelőzi hosszú távon India. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában.
Tavaly alapoztuk meg azt a válságot, amely 2023-ban mindenkit megviselt Magyarországon – de van-e remény, hogy jövőre jobb lesz, és nem csak számszerűen? A bázishatás 2024-ben is csodákat tehet a számok terén, idén azonban a gazdasági felsővezetés belső feszültségei és a propagandavezérelt politika sokkal inkább a katasztrófa felé vitte az országot. A hvg.hu gazdasági újságíróinak elemzése közéleti podcastunkban.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta: 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében.
A magas infláció ellenére e pillanatban több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.
Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt. 2024 egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB szakértői szerint.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Az ING Bank az egész évre nézve továbbra is félszázalékos visszaeséssel számol. Jövőre tudunk csak nőni, de rengeteg múlik az EU-s pénzeken: ha még idén sikerül akár részlegesen megegyezni róluk, az 2024-ben 3-4 százalékos növekedést hozhat. Ha nem, akkor jó esetben is csak 1-2 százalékos lesz jövőre az erősödés. Az Amundi szerint az idei mínuszunk nagyobb, 0,8 százalékos lesz, cserébe szerintük jövőre 2,1 százalékos lehet a növekedés.
Sikerjelentés a gazdaságfejlesztési minisztériumtól.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Egyetlen ezrelékponttal nőtt az EU GDP-je a tavaly ilyenkorihoz képest az előzetes adatok szerint. Minimális növekedést mértek a második negyedév óta is.
A német gazdaság gyengélkedik, de a számszerű GDP-t fújja a szokatlanul magas infláció, a japán jen pedig gyengült a dollárhoz képest, és az összehasonlítás dollárban történik.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Öt ország van az EU-ban, ahol az egy főre jutó GDP kisebb, mint Magyarországon – számolt az Eurostat.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
