Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
Az EU gazdasága ha nem is látványosan, de nő, a magyar viszont csúnyán esik most már egy éve. Megnéztük, mi történik másképp nálunk, mint sok más országban, amitől ez a kínos eredmény jött ki, és mit csinálnak jól mások.
Nőni tudott az európai gazdaság teljesítménye, de vannak azért rossz jelek is.
Túl mély a gödör ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle – vélik a szakértők a friss GDP-adat megjelenése után.
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
Úgy tűnik, a magyarok felélték, amit a spájzban tároltak, így kénytelenek voltak többet vásárolni a boltokban, minimálisan növelve a kiskereskedelmi forgalmat júniusban az előző hónaphoz képest. A bővülés feltehetően úgy is folytatódni fog, hogy a hónap első napján ránk köszöntött az árstopok nélküli világ. Ha az árstopok meg is szűntek, az új rezsicsökkentést már tervezi a kormány. De nem áll meg itt, mer nagyot álmodni: 2030-ra a forintban számolt GDP megduplázását szeretné elérni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Andersen Magyarország szerint a leállás havonta közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
A magyar lakosság uniós összehasonlításban nagyon keveset költ fogyasztásra, ami az életszínvonalról is sokat elmond. A 2022-es magyar gazdasági növekedés nem volt kiemelkedő, de folytatódott a felzárkózás az uniós átlaghoz. Az Eurostat adataiból rajzoltunk képet a magyarokról.
Egész évi gazdasági visszaesés, 19 százalékos infláció – a GKI még mindig meglehetősen pesszimista. A kormányzati gazdaságpolitikának nincs stratégiája, reformok helyett csak megszorításokkal operál – írja a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában.
Nem változtatott az irányadó kamaton, emellett javított idei gazdasági növekedési prognózisán és javulást vár a foglalkoztatás alakulásában is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az idei GDP-növekedést 1 százalékra emelte a testület.
Az orosz jegybank 4,5 és 6,5 százalék közé saccolja az idei infláció mértékét, miközben Kijevben a tavalyi első negyedévhez mért zuhanás ellenére optimisták, mivel az évvégi számokhoz képest 2,4 százalékos javulást regisztráltak.
Év elején nagyot esett az ipari termelés, főleg az energiaipar, az építőipar pedig megzuhant. A háztartások fogyasztása jelentősen csökkent. 2021 elejéhez képest 0,9 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal zsugorodott a magyar GDP, ezzel folytatódott a technikai recesszió.
Beadta a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét, Varga Mihály pedig sajtótájékoztatón beszélt a részletekről. 6 százalékos inflációval számol a kormány 2024-re. A honvédelmi alapba másfélszer annyi pénzt tesznek bele, mint idén, a rezsialapba feleannyit.
A tavalyi utolsó negyedév után az idei első negyedévben is csökkent a német GDP, az Európai Unió legnagyobb gazdasága ezzel technikai recesszióba került.
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
Éves szinten talán minimális növekedéssel zárhatja a magyar gazdaság az évet, de még nehéz idők állnak előttünk a szakértők szerint.
Találtak a Pénzügyminisztériumban egy számot a GDP-csökkenés részletei között, amiben jól állunk, és azt is kifejtették, hogy az EU-pénzek visszatartása legalább fél százalékponttal vetette vissza a magyar gazdasági teljesítményt.
1,1 százalékkal kisebb volt a GDP az egy évvel korábbihoz képest január és március között a kiigazított adatok alapján, az pedig a 2008-as világválság óta most először történt meg, hogy három egymást követő negyedévben is csökkenjen a gazdaságunk teljesítménye. Főleg az ipar gyenge teljesítménye húzta vissza a gazdaságot.
A gazdaság alig fog növekedni idén, ha egyáltalán nő, az infláció még sokáig nagyon magas marad – számolnak a CIB friss előrejelzésében. Az infláció ugyan szerintük is 10 százalék alatt lehet az év végére, de komoly a kockázat, hogy 2024 végéig nem esik le 4 százalék alá.
