Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az Európai Bizottság idénre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. A kormány a közelmúltig 4 százalékos célt tűzött ki.
„Nem a kormány, hanem az Európai Bizottság mondja: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet” – írta Facebook-posztban Varga Mihály pénzügyminiszter. „Miközben legfrissebb előrejelzésében a Bizottság rontotta az Európai Unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, a magyar gazdaságban idén változatlanul 2,4 százalékos, jövőre 3,6 százalékos bővülést vár” – tett hozzá.
A miniszter azt nem tette hozzá, hogy ha valóban 2,4 százalékos lesz az idei GDP-növekedés, az a kormány számára kudarc lesz. A kormány – elsősorban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – márciusig azt hangoztatta ugyanis, hogy a növekedés 4 százalék körül lehet. Márciusban már elismerte, hogy a 4 százalékos célkitűzés nem reális.
Egyébként a csapnivaló 2023 végi gazdasági teljesítmény, a pocsék év eleji adatok és a német gazdaság gyengélkedése mellett a 2,4 százalékos előrejelzés is inkább optimistának tekinthető.
Varga Mihály a bejegyzésében még csak utalást sem tett arra, hogy a kormány előrejelzése különbözne a bizottság előrejelzésétől. Ami arra utal, hogy a 2,4 százalékos prognózis legalábbis közel áll a Pénzügyminisztérium valódi prognózisához.
A minisztérium nemcsak a gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi várakozását engedte el, de a költségvetési hiánycélt is. A GDP-arányos költségvetési hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet – írta március eleji közleményében a Pénzügyminisztérium. A hatályos költségvetési törvény szerint a hiánynak már idén 2,9 százalékra kellene mérséklődnie.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.