Februárban az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatást figyelembe véve a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – írja jelentésében a KSH. A kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a januárinál 3,5 százalékkal nagyobb volt.

Az ipari export volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 2,3 százalékkal nőtt, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 8,8 százalékkal visszaesett. Az ipar belföldi értékesítése 2,6 százalékkal mérséklődött, a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az export bővülése örvendetes, ugyanakkor a belföldi termelés visszaesése arra utal, hogy továbbra sem támad fel a belső kereslet – a kormány várakozásai szerint az idei évi gazdasági növekedés motorja a belső kereslet visszaépülése kellene, hogy legyen.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,6 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 2,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,1 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 6,0 százalékkal emelkedett,

a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,3, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 10,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.

A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További nyolc alágazatban 0,6 és 22 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: az – édesség- és készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 0,8, a csekély súlyú halfeldolgozásban, -tartósításban 8,0 százalékkal.