Ha beigazolódik a tudósok elmélete, új szemmel nézhetünk a Marsra
Az Arizonai Egyetem tudósainak modellezése szerint a Mars a Föld és a Vénusz után a harmadik olyan bolygó, aminek aktív magja van.
Az Arizonai Egyetem tudósainak modellezése szerint a Mars a Föld és a Vénusz után a harmadik olyan bolygó, aminek aktív magja van.
hvg.hu
A kaliforniai törésvonalak mentén a mágneses mezőben bekövetkező változás segítheti előrejelezni az esetleges földrengést, de a kutatók egyelőre további vizsgálatokat szorgalmaznak.
hvg.hu
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
hvg.hu
A lelet új fejezetet nyithat a geológia történetében.
hvg.hu
Az ELTE egyedülálló kísérleti berendezése lehetővé tette, hogy a kutatók érzékeljék a világ legkisebb földrengéseit.
hvg.hu
Nem tudni, mi alkotja azt a két foltot, amelyek 2900 kilométerrel a felszín alatt húzódnak meg, de az biztos, hogy változik az alakjuk.
hvg.hu
Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.
MTI
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
MTI
MTI
hvg.hu
Fenekestül fölforgatta a világot a Covid–19, de vajon földtörténeti távlatban is marad-e nyoma a vírusnak? – tették fel félig komolyan, félig játékosan a kérdést a Leicesteri Egyetem kutatói.
HVG
Kutatóknak első alkalommal sikerült olyan vulkanikus struktúrákat azonosítaniuk a bolygón, amelyek geológiailag aktívak.
MTI
MTI
hvg.hu
A magköpeny határán fekvő struktúrákat szívesen vizsgálják a geológusok. Akik most rá is bukkantak egyre, de ezáltal nem válaszokból, hanem kérdésekből lett több.
hvg.hu
A felfedezésnél egy fokkal fontosabb lehet, hogy a kutatók szerint a Hold a mai napig tektonikailag aktív égitestnek számít.
MTI
MTI
hvg.hu
Amerikai geológusok a NASA-val együtt olyan térképet készítettek a Holdról, amelyen az égitest minden buckája, krátere és hasadéka látható. A projekt sok szempontból fontos.
hvg.hu
Megtalálták a világ legmélyebben fekvő földterületét. Az egyik kanyon 3,5 kilométer mélységig húzódhat.
hvg.hu
A Föld második leghosszabb folyója, a Nílus az eddig gondoltnál jóval régebben létezik, és a tudósok azt is tudni vélik, minek köszönheti hosszú túlélését.
HVG
Eddig alvónak hitték. A következő évszázadokban akár 6,4 erősségű földrengéseket is okozhat.
MTI
A tengerfenékről szivárog az édesvíz, a tó az utolsó jégkorszakban keletkezhetett.
MTI
A skót tengerpart közelében, a víz mélyén bukkantak az 1 kilométeres becsapódási kráterre.
hvg.hu
A történelem során először hallhatja az emberiség, hogyan fúj a szél egy idegen bolygón. Az InSight véletlenül rögzítette a hangot.
hvg.hu
A Katla átlagosan 40-80 évente tör ki, ez legutóbb 1918-ban történt meg.
MTI