Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A szeizmikus adatok elemzése nem csupán a földrengések természetének megértéséhez viszi közelebb a tudósokat. Ezekből az információkból a Föld kevéssé ismert részeit, a magot és a köpenyt is tanulmányozni lehet, ahol viszonylag gyakran fedeznek fel új és különleges struktúrákat.
A Science tudományos folyóiratban írtak arról, hogy nemrég rábukkantak egy ilyen jelenségre. Méghozzá 2900 kilométerrel a Francia-Polinéziához tartozó Marquises-szigetek alatt. Hogy pontosan mivel van dolguk a kutatóknak, az egyelőre nem teljesen világos. Egy elmélet szerint a magközelben felfedezett struktúra valamilyen kőzet lesz, amely rendkívül forró és sűrű.
University of Maryland
A struktúrát (a kutatók nevezik így) modern képalkotó technika, valamint a Sequencer nevű algoritmus azonosította. A programot kifejezetten szeizmikus adatok feldolgozásához fejlesztették. A szoftverre azért is van szükség, mert olyan információmennyiséget kell átvizsgálni, amelyet máskülönben hónapokba, ha nem évekbe telne megfejteni. A számítógép ezen felül szokatlan jeleket is észrevehet.
A struktúra azonosításához a korábbi földrengések során rögzített adatokat nézték át a Marylandi Egyetem szeizmológusai a Futurism szerint. Ez kimondottan izgalmas kutatási terület, hiszen a begyűjtött információk alapján olyan struktúrákra és egyéb jelenségek létezésére is következtetni lehet, amely addig nem volt ismert a tudósok előtt. Lényegében ez történt most is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
