Négy és fél éve mért legmagasabb értékén, a novemberivel megegyező szinten maradt decemberben a GKI szezonális hatásoktól megtisztított konjunktúraindexe, novemberhez képest az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont csökkent.
Az idei hazai gazdasági folyamatok lényegében a GKI által szeptemberben prognosztizáltnak megfelelően alakulnak. A magyar gazdaság lassan kijön a válságból. A jövőről azonban – a jelenleg követett gazdaságpolitika miatt – sötét képet fest a GKI gazdaságkutató intézet előrjelzése.
A kormány bevételnöveléssel és a magtakarítások elköltésével csökkenti az államháztartás hiányát, az intézkedések azonban hosszabb távon az államadósság növekedésének irányába hatnak - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján. Mint hozzátette, hiányolja a strukturális reformokat, és úgy vélte, a munkaerőpiac erősítéséhez a az szja csökkentéssel kombinált járulékcsökkentés jobb megoldás lett volna.
A magas és csak lassan csökkenő államadósság miatt Magyarország sebezhetősége ebben az évtizedben fennmarad Simor András jegybank elnök szerint, aki úgy véli, ahhoz, hogy az ország a régiós versenytársak átlagát elérje, a következő tíz évben nagyon fegyelmezett költségvetési politikára van szükség.
A magyar gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2,5 százalék körüli ütemben - az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban - fejlődik - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A 2011. évi adóátrendezés megteremti az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de nem teszi lehetővé ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából is a kutatók szerint.
Messze nem biztos, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonból visszaáramló tőke elszámolásának a kormány által választott módját az unió intézményei jóvá fogják hagyni. Így akár már 2011 tavaszán problémák merülhetnek fel a magyar költségvetéssel. Ez a hitelminősítőket később arra késztetheti, hogy rontsák adósságbesorolási osztályzatunkat, aminek beláthatatlan piaci következményei lehetnek – hívta fel a figyelmet Akar László, a GKI vezérigazgatója.
Novemberben tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexének (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A csaknem töretlen emelkedés mintegy másfél éve tart, s utoljára négy és fél éve volt ilyen magasan a konjunktúraindex értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint októberhez képest az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont stagnált.
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe júliusról októberre 8,5 ponttal javult, de a mínusz 23,3 pontra emelkedő mutató 13 ponttal elmarad a gazdasági válság előttitől, és 6 ponttal az évtizedes átlagtól - ismertette a legújabb vizsgálat eredményét Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a keddi budapesti tájékoztatón.
A jövő évi költségvetési javaslatban a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességükben mintegy 9 százalékkal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma – írja gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A többletkiadások fedezésére újabb megszorításokra számíthatunk, miután a kormány - Vértes András, a GKI gazdaságkutatója szerint - a következő két évben nem lesz képes fedezni a deficitet.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Erste Bankkal együttműködve készített – előrejelzése szerint a 2011. évi adóátrendezés garantálja az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de rövid és hosszú távon egyaránt hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából. Jövőre 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, de a lakosság fogyasztása legfeljebb 1 százalékkal bővül, miközben megtakarításai tovább emelkednek.
A gyógyszertári vállalkozások csaknem 26 százaléka veszteséges, e vállalkozások összes vesztesége meghaladja a 6 milliárd forintot - olvasható a Gazdaságkutató Intézet Egészségügykutató Intézete (GKI-EKI) tanulmányában, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal részére készített, és annak a honlapján jelent meg.
Négy és fél éve volt ilyen magas a GKI konjunktúraindexének (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mint most októberben. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint szeptemberhez képest a fogyasztói és az üzleti bizalmi index egyaránt emelkedett.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – amelyet az Erste Bank együttműködésével készített – a 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A növekedés a 2010. évi 1 százalék után 2011-ben 2,5 százalék körüli, export- és beruházás-orientált lesz. Az államháztartás hiánya 3 százalék körülire csökken.
A gazdaság növekedési feltételei rosszabbak a korábban feltételezettnél, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette jövő évi növekedési prognózisát, az idei évre szóló előrejelzés 1 százalék maradt – jelentette be Vértes András, a GKI elnöke.
A magyarországi nagyvállalatok 68 százaléka kizárólag üzleti szempontokat vett figyelembe a válság miatt feleslegessé vált munkavállalói elbocsátásakor, míg 32 százalék egyéb, például szociális szempontokat is mérlegelt a csoportos létszámleépítésnél - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.
Szeptemberben megtorpant a GKI-konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének tavaly május óta tapasztalható, szinte folyamatos és markáns növekedése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a fogyasztói és az üzleti bizalmi index egyaránt kissé csökkent.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – megfogalmazásuk szerint kritikus, problémákra koncentráló és építő szemléletű – tanulmányt készített az Új Széchenyi Terv közelmúltban közzétett vitairatáról. Az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat fogaljuk össze.
A versenyképességi index (VEX) 2010 második negyedévében Romániában csökkent, a többi vizsgált országban nőtt a korábbi három hónaphoz képest, a legnagyobb mértékben Lengyelországban − állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése, amelyet a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készített. Az üzleti környezetet jellemző index Magyarországon jelentősen javult.
A magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz az idén – derül ki a GKI Gazdaságkutató – az Erste Bankkal közösen − készített előrejelzéséből. A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
