Az új magyar konvergencia program 2012-re a személyi jövedelemadó szabályok következtében úgynevezett felezett szuperbruttó adóalapot tervez az érvényes törvénynek megfelelően – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. blogján.
Az idén a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul, a tervezett államháztartási konszolidáció 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változtatások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az első negyedévben megépült 3140 új lakás azt vetíti előre, hogy idén 16 000-18 000 lakás fog megépülni Magyarországon, ami az elmúlt 20 év negatív lakásépítési rekordja lesz, sőt 1953 óta nem épült ilyen kevés lakás - mondta Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója.
A cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével, közülük a tagsággal nem rendelkezők erősebben ellenzik az intézkedés bevezetését, míg a kamarai tagok csak enyhén - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésében.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat támogatásával felmérte vállalatok, ingatlanfejlesztők, forgalmazók és tanácsadók, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait. A piac mintha fordulóponthoz közeledne: az árak már nem esnek tovább, de még nőni sem tudnak.
Egyes kormányzati vélemények szerint a társasági nyereségadó 2010. közepi csökkentése (a 10 százalékos kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetet a bérek akkora emeléséhez, hogy az szja-szabályozás idei változása ellenére ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete Ez a feltételezés azonban téves – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán-terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni.
A GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke márciusban – miután februárban elérte lokális csúcspontját –, jelentősen esett. A GKI (által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások – melyek utoljára tíz éve voltak a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek –, márciusban minden ágazatban érezhetően romlottak. A fogyasztók várakozása pedig – mely a választásokkal is összefüggő magas szintről 2010 októbere óta lassan, de folyamatosan csökken – márciusban kifejezetten zuhant.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. januárban végzett felmérést a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégeknél, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer) 63 százalékban reprezentálják.
A nagyvállalatok a középvállalkozásokhoz képest összességében nagyobb mértékben számítanak a kockázataik csökkenésére, esetükben az átlagos kockázati index -19 pont, míg a közepes cégeknél -13 pont.
Az ország közpénzügyi helyzetének megítélésében kitüntetett szerepe van az úgynevezett maastrichti államadósság alakulásának. A Matolcsy-csomagnak is egyik – bevallottan – legfontosabb célja az államadósság leszorítása. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése bemutatja, hogy az elmúlt két évtizedben hogyan jutottunk el a 80 százalékos adósságszintre.
A bejelentett lépések szükségesek voltak, de hogy mennyire érhetőek el a kitűzött célok – a sokféle politikai és szakmai érdek hatása alatt –, az bizonytalan – mondta a hvg.hu-nak Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint itthon idén már a belföldi kereslet is nőni kezd, miközben folytatódik a német kereslet már kissé lassuló bővülése. A külső egyensúly tovább javul, a GDP-növekedés gyorsul, az unió átlagánál 1 százalékkal gyorsabb lesz. A magyar gazdaság megítélése, a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából azonban a GKI szerint az lesz a döntő, hogy mennyire hitelesek azok a strukturális változások, amelyeket a kormány a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága céljából indít be.
A Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 című kiadványból kiderült: jelentősen, 41 százalékkal nőtt Magyarországon a közlekedés GDP-arányos energiafelhasználása 1995 és 2007 között. A következő két évben az önkéntes környezeti ráfordítások terén körülbelül 10 százalékos csökkenés várható.
Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója elmondta: a múlt év októberi 94,1 pont után idén januárban 94,5 ponton állt a GKI Gazdaságkutató Zrt. fővárosi ingatlanpiaci indexe, a stabilizálódás azt jelenti, hogy a fellendülés tovább tolódik.
Magyarországon 2011-ben gyorsul a növekedés - ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzéséből. Közleményük szerint a külső kereslet ugyan a tavalyitól kissé elmaradó ütemben emelkedik, de lassan növekedésnek indul a belföldi kereslet is. A magyar gazdaság megítélése és ezzel a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, mennyire lesz hiteles a februári gazdasági csomag, s a piacok mennyire hiszik el, hogy 3 százalék alatt tartható az államháztartás hiánya.
Miközben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a gazdasági válság hatásai, az államháztartás finanszírozhatósága, az adósságcsapda, a forint árfolyamváltozásai, az alacsony foglalkoztatottság és hasonlók miatt aggódunk, Magyarország fenntartható fejlődése egy sor más dologtól is függ. Ezeket gyűjtötte össze a GKI elemző kötete.
Csaknem öt éve, 2006 elején volt utoljára ilyen magas a GKI konjunktúraindexének értéke.
A versenyképességi index (VEX) 2010 harmadik negyedévében jelentősen, az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) pedig enyhén, két ponttal 34-re javult - közölte A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsofttal közös felmérése eredményét szerdán.
A magyar gazdaság lassan kilábal a válságból. Az idei 1,2 százalék után jövőre 2,7 százalékkal bővül. Ugyanakkor a 2010-11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében a kormány olyan kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be, amelyek még rövid távon sem segítik érzékelhetően a növekedést és a munkahely-teremtést, jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezethetnek - olvasható a GKI legfrissebb prognózisában.
