Júliusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csökkenése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, s az üzleti és a fogyasztói várakozások is egy évvel ezelőtt voltak a jelenlegihez hasonló szinten.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb gyorselemzése szerint a visszamenőleges válságadók, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a jelenlegi politika kedvezőtlen helyzetbe hozta az érintett szektorokat, és ezen keresztül Magyarországot is, ez visszafogja a munkahelyteremtést.
A cégek szerény pályázati aktivitása miatt a GKI úgy véli, hogy veszélybe került az EU források elköltése, a rendelkezésre álló pénz maradéktalan felhasználásához ugyanis naponta legalább 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani a vállalkozásoknak.
Elkészült a GKI Gazdaságkutató Zrt. középtávú prognózisa, amely megállapítja, hogy a magyar gazdaságban az eddig követett – és a kutatócég szerint elhibázott – gazdaságpolitika miatt évekig fennmaradnak még a feszültségek, amelyek behatárolják a nem exportorientált szektorok növekedési esélyeit. A 2011 tavaszán elkezdett adósságcsökkentő gazdaságpolitikai fordulat helyes irányú, de a GKI szerint eszközeiben és mértékében megalapozatlan. A prognózis szerint nem számíthatunk túl sok jóra.
A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt.
Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak – állapítja meg többek között a GKI 2011-re szóló előrejelzése.
A devizahiteleseknek szánt „mentőcsomag” öt fő pontot tartalmaz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. blogján az egyes pontokban megfogalmazott intézkedések várható hatásait elemzi. A tiszta kép megalkotásához azonban a nagy hírveréssel övezett bejelentés ellenére is túl sok a vakfolt.
A magyar gazdaság 2011 első negyedévében még mindig az EU átlagától (2,5 százalék) elmaradva (2,2 százalék) növekedett. A magyar bővülés szinte kizárólag az exportnak volt köszönhető.
Májusban 4,1 ponttal idei mélypontjára, mínusz 13,2 pontra esett a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, főleg az ipari bizalmi index váratlan és látványos zuhanása miatt.
A magyar cégek háromnegyede foglalkoztat szakmunkást, e vállalatok 42 százaléka szívesen fogadna szakmunkás diákot gyakorlati képzésre is, míg 58 százalék elzárkózott ettől, a pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő felettiek foglalkoztatnának szakmunkás-tanulót - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felméréséből.
Az új magyar konvergencia program 2012-re a személyi jövedelemadó szabályok következtében úgynevezett felezett szuperbruttó adóalapot tervez az érvényes törvénynek megfelelően – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. blogján.
Az idén a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul, a tervezett államháztartási konszolidáció 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változtatások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az első negyedévben megépült 3140 új lakás azt vetíti előre, hogy idén 16 000-18 000 lakás fog megépülni Magyarországon, ami az elmúlt 20 év negatív lakásépítési rekordja lesz, sőt 1953 óta nem épült ilyen kevés lakás - mondta Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója.
A cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével, közülük a tagsággal nem rendelkezők erősebben ellenzik az intézkedés bevezetését, míg a kamarai tagok csak enyhén - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésében.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat támogatásával felmérte vállalatok, ingatlanfejlesztők, forgalmazók és tanácsadók, valamint a lakosság ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait. A piac mintha fordulóponthoz közeledne: az árak már nem esnek tovább, de még nőni sem tudnak.
Egyes kormányzati vélemények szerint a társasági nyereségadó 2010. közepi csökkentése (a 10 százalékos kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetet a bérek akkora emeléséhez, hogy az szja-szabályozás idei változása ellenére ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete Ez a feltételezés azonban téves – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán-terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni.
A GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke márciusban – miután februárban elérte lokális csúcspontját –, jelentősen esett. A GKI (által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások – melyek utoljára tíz éve voltak a 2011. februárihoz hasonlóan kedvezőek –, márciusban minden ágazatban érezhetően romlottak. A fogyasztók várakozása pedig – mely a választásokkal is összefüggő magas szintről 2010 októbere óta lassan, de folyamatosan csökken – márciusban kifejezetten zuhant.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. januárban végzett felmérést a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégeknél, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer) 63 százalékban reprezentálják.
A nagyvállalatok a középvállalkozásokhoz képest összességében nagyobb mértékben számítanak a kockázataik csökkenésére, esetükben az átlagos kockázati index -19 pont, míg a közepes cégeknél -13 pont.
