szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A bejelentett lépések szükségesek voltak, de hogy mennyire érhetőek el a kitűzött célok – a sokféle politikai és szakmai érdek hatása alatt –, az bizonytalan – mondta a hvg.hu-nak Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

„A várakozásaimnak nagyjából megfelelnek a bejelentett intézkedések – jelezte Karsai Gábor –, de én meglehetősen pesszimista voltam azt illetően, hogy meddig megy el a kormány.” A GKI előzetesen három forgatókönyvet dolgozott ki. Az első  szerint nagyon kidolgozott programmal, s azt megtámogató szakmai érveléssel állt volna elő a kormány. Ez a forint árfolyamának erősödését, a bizalom növekedését vonta volna magával. A második, pesszimista forgatókönyv szerint csak egy bátortalan kiigazításra futotta volna, amely az EU és a minősítő cégek rosszallását váltotta volna ki, ami a forint gyengülését és a kamacsökkenés lehetőségének elúszását jelentette volna. A harmadik esetben az előre elvárt 700-800 milliárdos kiigazító csomag bejelentésével számoltak, ami nem lesz elég konkrét, nincsenek mögötte szakmai programok, ami a forint lassú gyengülését eredményezi, s nem teszi lehetővé a kamatcsökkenést.

Karsai Gábor. Nem okoztak meglepetést a bejelentések
©

A bejelentett csomag az utóbbihoz áll legközelebb. Karsai Gábor szerint lassan egy euróért akár 280 forintot is adnunk kell, amit a mai enyhe, de semmiképpen sem drámai forintárfolyam-változás már jelzett. Persze minden a részletektől függ – vélekedik a közgazdász. Szerinte sokat javíthat vagy ronthat a helyzeten, hogy a most csak felvázolt intézkedéseknek mi lesz a valódi tartalmuk, és mikor, milyen ütemben valósítják meg őket. Legrosszabb esetben a 250 milliárdos stabilitási tartalékot a kormány kénytelen lesz fenntartani. Erre azonban jobb nem gondolni, hiszen a fűnyíróelven összeszedett pénzek sok érdekütközést és nem tervezett nehézséget okozhatnak.

A bejelentések nem meglepőek ugyan, de reformértékűnek sem nevezhetők. Leginkább az úgynevezett szociális transzfereket nyirbálják meg: a nyugdíjakat, rokkantellátásokat, gyógyszertámogatást stb. Mivel nem az állami intézmények, közszolgálatok megreformálása került előtérbe, hanem az, hogy hogyan lehet az emberektől megvonni az eddigi nekik járó juttatásokat, a csomag egyelőre inkább megszorításnak látszik – vélekedik a GKI vezérigazgató-helyettese. Szerinte, ha a kormány eddigi kötelezettségeit és a GDP 3 százalékos várható növekedését nézzük, úgy 7-800 milliárd forintot kell a kormánynak 2013-ig előteremtenie, ha az egyensúlyt fenn akarja tartani.

A piac nagyon pozitív várakozással volt a várható lépések iránt, amit a forint árfolyamának elmúlt napokban való erősödése is mutatott. Karsai Gábor úgy véli, hogy az előadás e felfokozott várakozásnak nem felelt meg mindenben, de nem is okozott kifejezett csalódást. „Ettől a minősítők nem fognak felértékelni bennünket, igaz, le se. Meg kell várni a részleteket” – összegezte első benyomásait a hvg.hu-nak.

[[ Oldaltörés (Folytatás: GKI: a csomagok kibontására várva) ]]

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerkesztőségünknek megküldött gyorselemzésében azt írja, a bejelentett intézkedéscsomagból az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett, és 2012-től ezt már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja. Ugyanakkor mivel az érvényes EU-előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni, a most bejelentett 90 milliárd forint 2012. évi és 220 milliárd forint 2013-14. évi ilyen felhasználása igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen 3 százalék alatti deficit fenntartása.

Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíjpénztárban maradó tagok tagdíja) eltűnése, továbbá az adótörvény szerinti további szja-csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 százalék körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel-emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés – ha megvalósul – elégnek látszik a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni. A vázolt nagyságrendek a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg.

Ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy „B” tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden. Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 százalékos nyereségadót.

A kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik, és valóban ezt az eredményt hozza.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Salgó Andrea Gazdaság

Békesi László a reformokról: három jelentős lépés kellett volna

Békesi László közgazdász a hvg.hu-nak kifejtette, hogy szerinte milyen reformlépések volnának a leghasznosabbak Magyarország számára. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere a rendszerváltástól fogva végigtekintett a magyar gazdaságpolitika cikkcakkjain is a Széll Kálmán csomag bejelentése előtt adott interjúban.

Meixner Zoltán (hvg.hu) Gazdaság

Miért kell már megint reform, és mibe kerül ez nekünk?

Akkor gondoljuk, hogy fejlődik az ország, ha jobban élünk. A jobb élet pedig azt jelenti, hogy általában minden polgár (de legalábbis a jelentős többség) gazdagodik, az életminőségünket kifejező nemzetközi objektív mutatószámok (például a HDI humán fejlettségi index, WEF versenyképességi index) javulnak, egyre kevesebben szorulnak a társadalom perifériájára, a jövőnket is biztatónak látjuk, s nő a bizalom egymás, a munkaadónk, üzleti partnereink és az intézmények iránt. A jó gazdaságpolitika ezt célozza.

MTI Gazdaság

Eltérően hatott a tőzsdei árfolyamokra Matolcsy csomagja

Eltérően hatott a tőzsdei vezető részvényekre a Széll Kálmán Terv részleteinek bemutatása, a bankadó harmadik évi összegének megemelése, a nyereségadó csökkentésének kitolása gyengítette a papírokat, az MTI által megkérdezett részvénypiaci elemző szerint azonban ennek hatásait az intézkedések kedvező piaci fogadtatása ellensúlyozhatja.

hvg.hu Gazdaság

Chikán: az értékrendet nem lehet rendeletekkel szabályozni – videók

Vajon a Fidesz mostani gazdaságpolitikája csak napi kényszerek szülte rögtönzés – mint ellenzéke állítja –, vagy mélyebb társadalmi megalapozottsága is van? A kérdés eldöntésében segít Chikán Attila közgazdász akadémikus, Orbán egykori minisztere – tavaly májusi – előadása.

Mellkasi fájdalmakkal kórházba szállították a bűnösnek talált Harvey Weinsteint

Mellkasi fájdalmakkal kórházba szállították a bűnösnek talált Harvey Weinsteint

Merész ötlet, de működhet a torony, amely takarít és áramot is termel

Merész ötlet, de működhet a torony, amely takarít és áramot is termel

Nem lesz gyerekeinké a jövő, ha nem tanítjuk meg őket programozni

Nem lesz gyerekeinké a jövő, ha nem tanítjuk meg őket programozni