Asztrofizikusok kulcsfontosságú bizonyítékot találtak olyan gravitációs hullámokra, amelyek éves-évtizedes időskálán rezegnek. Az Einstein elméletét igazoló felfedezést galaktikus kozmikus órák nagy rádiótávcsövekkel történő megfigyelése tette lehetővé – derül ki friss kutatásokból. A másfél évtized után eredményt hozó munkában az ELTE kutatói is részt vettek.
Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói szerint nemcsak a bináris rendszerekben keletkezhetnek gravitációs hullámok, hanem ott is, ahol egy csillag elpusztul.
Szerdán, május 24-én kezdődött a gravitációshullám-detektorok következő megfigyelési időszaka, az univerzum titkainak felfedezéséért.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
A LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció ma közzétette a fekete lyukak és neutroncsillagok összeolvadásainak eddigi legnagyobb katalógusát. Az együttműködés 35 új gravitációs hullámot észlelt a legutóbbi, 2020 októberében közzétett katalógushoz képest. Ezzel már 90-re nőtt az észlelt gravitációshullám-jelek száma.
Az olaszországi Advanced Virgo detektort működtető Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO), valamint a két amerikai Advanced LIGO obszervatórium kutatói bejelentették, hogy egy körülbelül 142 naptömegű fekete lyukat észleltek, ami két, 66 és 85 naptömegű fekete lyuk összeütközésével jött létre. Mind a kezdeti komponensek, mind az ütközés után kialakult fekete lyuk olyan tömegtartományba esik, amit eddig nem figyeltek meg sem gravitációs, sem elektromágneses észlelések segítségével.
A Földtől mintegy 1,9-2-9 milliárd fényévnyire történt kettős feketelyuk-összeolvadás moraját azonosította a LIGO-Virgo detektorhálózat.
Április 1-jén kapcsolják be újra a kutatók a gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumok berendezéseit, amelyekkel a fekete lyukak egyesülését vizsgálják majd.
Az indiai tudományos konferencia minden évben tud meglepetéseket okozni. A mostani azonban az előzőkön is túltett.
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához.
A csillagászok augusztusban olyan gravitációs hullámokat észleltek, mint előtte még soha. A teleszkópokkal sikerült megfigyelni a jelenséget, amely miatt létezik többek között az arany, az ezüst és a platina is. A felfedezés sok mindent megváltoztathat.
Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.
Első ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat – jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján szerda este.
Egy szimulációs videót tett közzé a csütörtökön ismertetett gravitációshullám-megfigyelés kapcsán a LIGO obszervatórium.
Harmadszor is sikerült detektorokkal megfigyelni fekete lyukak összeolvadását. A kutatásban magyarok is részt vettek.
