Nem áprilisi tréfa lesz, épp ellenkezőleg: az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), valamint olaszországi párja, a VIRGO kutatói arra készülnek, hogy április 1-jén újra bekapcsolják a két detektort, amivel korábban már rendkívüli eredményt értek el a kutatók. Ezekkel sikerült érzékelni azokat a gravitációs hullámokat, amelyek létezését Einstein már jóval korábban megjósolta.

Mindezt azután teszik a szakemberek, hogy egy kicsit "felturbózták" a szerkezetet, így az új lézereknek, tükröknek és egyéb alkatrészeknek köszönhetően sokkal érzékenyebb lett a rendszer.

LIGO

A kutatók ezúttal nem a fekete lyukak összeütközéséből észlelhető gravitáiós hullámokat akarják befogni. Ehelyett arra kíváncsiak, hogy hogyan ütközhetnek össze, és az univerzumban hol történnek meg ezek az események. Christopher Berry, a Northwestern Egyetem tudósa úgy nyilatkozott a Gizmodónak, arra számítanak, hogy több tucat eseményt tudnak majd detektálni.

A detektorok eddig 10 különböző típusú feketelyuk-összeütközést, valamint két neutroncsillag-összeütközést tudtak megfigyelni. Most viszont a szerkezet olyan funkciót tölt be, mint a távcsövek, ám a fény helyett a gravitációt "látják" a szenzorok. A kutatók ezzel számos izgalmas kérdésre szeretnének választ kapni, például, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy két fekete lyuk elég közel kerüljön ahhoz, hogy összeütközzenek?

YouTube

Jelenleg erre két elmélet is létezik, amelyek épp úgy lehetnek helytelenk, mint helyesek. Az egyik magyarázat szerint az ilyen feketelyukak korábban kettős csillagok voltak, amelyek fekete lyukká omlottak össze. De az is lehet, hogy a világegyetemnek van egy olyan része, amelyben annyira sűrűn helyezkednek el a fekete lyukak, hogy elég közel tudnak kerülni egymáshoz az összeütközéshez.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy vajon nőnek-e? Legutóbb a 170729 kódnévvel ellátott fekete lyukból érkezett gravitációs hullám, ami 80-szorosa a Nap tömegének. és jóval nagyobb, mint amekkorának jelenlegi tudásunk szerint lennie kellene egy csillag összeomlása után. A kutatókat emiatt izgatja a kérdés, hogy vajon van-e a fekete lyukaknak "családfája", vagyis, hogy minden egyes egyesüléssel nagyobbak és nagyobbak lesznek?

NASA's Goddard Space Flight Center

A Northwestern Egyetem doktoranduszai, Chase Kimball, Berry és Vicky Kalogera úgy sejtik, a korábban említett GW170729-es kódnevű fekete lyuk már egy "második generációs" példány. A kutatók azt feltételezik, léteznek olyan részei a világegyetemnek, amelyben viszonylag sűrűn helyezkednek el a fekete lyukak – és ilyen lehet az is, ahol a 170729-es található. A bizonyításhoz azonban további adatokra lesz szükség, amit a mostani megfigyelésekkel szeretnének begyűjteni. Erre pedig minden bizonnyal sor kerülhet majd, az előzetes várakozások szerint ugyanis 40 feketelyuk-ütközést figyelhetnek majd meg.

Ezzel ráadásul nemcsak a fekete lyukakat, hanem a csillagok életét is jobban megismerhetjük, hiszen könnyen lehet, hogy ezek az égitestek így élnek egy "második életet".

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.