szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Földtől mintegy 1,9-2-9 milliárd fényévnyire történt kettős feketelyuk-összeolvadás moraját azonosította a LIGO-Virgo detektorhálózat.

Különleges bináris feketelyuk-rendszer gravitációs hullámait észlelte a LIGO-Virgo detektorhálózat. Ez az első olyan megfigyelt kettős feketelyuk-összeolvadás, ahol a két fekete lyuknak egymástól nagymértékben eltér a tömege.

Mind a Virgo detektora, mind a LIGO műszerei észlelték a jelenséget 2019. április 12-én. A megfigyelések szerint a fekete lyukak összeolvadása a Földtől 1,9-2,9 milliárd fényévnyire történt.

A LIGO-Virgo hálózat által eddig megfigyelt kettős rendszerek mindegyikénél nagyjából megegyező volt a két fekete lyuk tömege.

A megfigyelés nemcsak a Naprendszer asztrofizikai tulajdonságainak pontosabb mérését tette lehetővé, de általa a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) és az olaszországi Virgo detektor kutatói

igazolhatták Einstein általános relativitáselméletének egyik eddig nem ellenőrzött felvetését. 

A GW190412 nevű jelenség révén először "hallhatták meg" a kutatók a gravitációs hullámok összetéveszthetetlen moraját – mondta el Frank Ohme, a gravitációs fizikával foglalkozó hannoveri Max Planck Intézet kutatócsoportjának vezetője. "A GW190412-hez hasonló típusú, most először megfigyelt rendszerek esetében, amelyek különböző tömegű fekete lyukakkal rendelkeznek, a gravitációs hullámok jelének ez a felhangja sokkal hangosabb, mint a megszokott megfigyelések esetében" – idézte a szakértőt a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Ez a megfigyelés ismét alátámasztja Einstein általános relativitáselméletét, mely felvetette az alapfrekvenciánál kétszer vagy háromszor magasabb gravitációs hullámok létezésének lehetőségét. 

"A GW190412 szívében lévő fekete lyukak tömege a Napénál 8-szor és 30-szor nagyobb. Ez az első olyan megfigyelt bináris feketelyuk-rendszer, amelyben ilyen nagy a két fekete lyuk tömege közötti eltérés" – mondta Roberto Cotesta, a hannoveri Albert Einstein Intézet (AEI) potsdami részlegének munkatársa. Ez a nagy különbség szerinte azt jelenti, hogy sokkal alaposabban meg tudják vizsgálni a rendszer számos tulajdonságát, például a tőlünk való távolságát, a látószöget, amelyből nézzük, és azt, hogy milyen gyorsan kering a nehezebb fekete lyuk a tengelye körül.

A LIGO két detektorból áll: az egyik a louisianai Livingstonban, a másik a washingtoni Hanfordban található. A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!