Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
Szigorítja az antimonexportot Kína, márpedig ezt az anyagot nemcsak a napelemgyártásban és a tűzvédelemben, de a hadiiparban is használják, egyebek mellett atomfegyverekhez is. Az anyag messze legnagyobb előállítója az ázsiai ország, és az új korlátozás a globális erőviszonyok alakulásába is beleszólhat, különösen, hogy az ukrajnai és a gázai háború miatt egyre több, nukleáris robbanófejjel nem rendelkező kormány kezdte el komolyan fontolgatni saját atomarzenálja kiépítését.
Az ukrán elnök közölte: Ukrajna elkészítette azt a tervet, amellyel győzelemmel zárhatja le a háborút, és ezt a tervet hamarosan bemutatja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek.
A lap hadiipari forrása szerint minden fegyverüzlet politika, ha NATO-tagállamoknak akarnánk lőszert, fegyvert eladni, aligha sikerülne, mert ők nem lehetőséget, hanem kockázati tényezőt látnak Orbán Viktor Magyarországában.
A nemzetgazdasági miniszter maga hozott rendeletet arról, hogy a honvédelmi miniszter helyett ő gyakorolja az állami cég tulajdonosi jogait.
Az önkormányzatot meg sem kérdezték a Vecsésen, egy magán ipari parkban a honvédelmi tárca bábáskodása mellett épülő, német–izraeli hátterű hadiipari üzemről. Az itt gyártott új fegyver “kísérleti terepe” a Magyar Honvédség lesz, de Ukrajnába is juthat majd belőle.
A cég bűnlajstromán nemcsak korrupció szerepel, hanem pénzmosás is, és bűnszövetkezet alakítása állami pénzek lenyúlására.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
Az Európai Bizottság új stratégiát és hozzá tartozó pénzügyi-jogi csomagot fogadott el. A lényege: a putyini fenyegetés miatt sokkal több fegyvert kell vásárolni, azokat lehetőleg Európából, és közös beszerzéssel. Ezzel két legyet ütnének egy csapásra: megerősítenék az európai haderőt, és felpörgetnék az európai hadi ipart. Már csak az a kérdés, miből, mert az elsőre rászánt összeg borzasztó kevés.
Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
Az átalakuló világrendben megjelenő fenyegetések miatt Japán is intenzív haderőfejlesztésbe kezdett, amit behatárol a pacifista alkotmány – mondta Takei Tomohisza tengernagy, a Japán Önvédelmi Erők haditengerészetének volt vezérkari főnöke.
A stockholmi Békekutató intézet – SIPRI – azzal magyarázza ezt a furcsa ellentmondást, hogy a fegyvergyárak nem tudtak eleget tenni a megnövekedett keresletnek, mert a hosszú békés időszakban nem fejlesztették a termelési kapacitásokat.
7,62 és 12,7 milliméteres lőszereket gyárthat Magyarországon az olasz Beretta. Ezekre pont szükség van a Magyarországon is gyártott német Lynx gyalogsági harcjárművekhez és a török-német-magyar Gidrán harcjárművekhez.
Az egyik legnagyobb fegyvervásárlóból jelentős exportőrré vált Törökország, önálló hadiipart teremtve. Legnagyobb felvevőpiacát az öbölbeli arab olajmonarchiák adják.
A fő szerződő fél az F-16-osokat gyártó amerikai cég lesz.
Ingyenes étkezéssel és kedvező áron való lakhatással kecsegtetik munkavállalóikat a cseh és lengyel hadianyaggyárak, amelyek megfeszített tempóban igyekeznek termelni az ukrán háborús gépezet számára, csakhogy ehhez dolgozók is kellenek, méghozzá sok.
Az amerikai katonák átdolgozott HoloLenst tesztelnek hamarosan, hogy kiderüljön, sikerült-e orvosolni a különleges, kiterjesztett valóságot mutató szemüvegben legutóbb felmerült igen kellemetlen problémákat.
A beszerzés értéke százmillió eurós nagyságrendű.
