Egy kiváltságos szűk kör már biztosan jól jár a magyar haderőfejlesztéssel

Kell-e örülni annak, hogy a kormány tagjává váló üzletember, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiképző- és felderítőgépeket ad el a Magyar Honvédségnek, amikor napjában többször is ismeretlen tárgyak röpködnek a légtérben? A radar ugyan kimutatja ezeket, de a felszálló Gripenek állítólag semmit sem találnak a jelzett helyeken. Csupán reménykedni lehet benne, hogy a magyar haderőfejlesztés eredményességét nem ennek alapján kell megítélni.

A kormány haderőfejlesztési és védelmi ipari stratégiái most egy háború szomszédságában kerülnek mérlegre: vajon valóban a beszerzett, illetve hazai gyártásra kiszemelt eszközök a legalkalmasabbak Magyarország védelmére? Szakmai körökben úgy látják, hogy – miként a NATO egészében sem tisztázott – Magyarország nem döntötte el, hogy missziós-expedíciós műveletekre fókuszáljon, vagy területvédelemre rendezkedjen be. A dilemma azonban láthatóan nem tántorítja el a kormányt attól, hogy azonnali döntéseket hozzon a beszerzésekről.

Egyetlen hónapon belül hangzott el a bejelentés 12 darab katonai repülőgép megvásárlásáról, arról, hogy a kormány tervbe vette a német Rheinmetall önjáró lövegeinek beszerzését, valamint érdeklődést mutat a cég HERO drónjai iránt is. Ezenkívül egy másfél milliárd eurós megállapodás is tervben van digitalizációs fejlesztésekről és a katonák felszerelésének modernizációjáról.

Mindez arra is utal, hogy a kormány a lehető legszűkebb körből választja ki azokat a szereplőket, akiknek rálátásuk lehet a magyar haderőfejlesztésre, és hasznuk származhat abból.

A kiképzőrepülőket a Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelölt honvédelmi miniszter résztulajdonában lévő gyár szállítja,

a miniszter állami kezességet kapott a cégvásárláshoz felvett 53 milliárd forintos hitelre. A német Rheinmetall nemcsak megrendeléseket kap a magyar államtól a honvédség modernizálásához, és nemcsak gyártókapacitásokat építhet ki az országban, hanem a kormány számára az egyik legfontosabb magyar üzleti partnernek, a 4iG-nek is a 25 százalékos tulajdonosává vált.

Márpedig a 4iG ma már az informatikától a távközlésen keresztül a hadiiparig számos területen a kormány partnere, ami egyúttal azt is jelenti, hogy tulajdonosai, köztük immár a német magánvállalattal, a magyar állam legérzékenyebb információiba is betekintést nyerhetnek.