Rheinmetall-vezér: Nem csoda, hogy Európát a gyerekek asztalához ültette az USA és Oroszország
Ha nem fektetnek be, ha nem erősek, akkor gyerekként fogják kezelni – fogalmazta meg súlyos kritikáját Armin Papperger.
Ha nem fektetnek be, ha nem erősek, akkor gyerekként fogják kezelni – fogalmazta meg súlyos kritikáját Armin Papperger.
Az orosz–ukrán háború lezárása mozgatja a piacokat, amely épp a várható intenzív fegyverkezési hullámot árazza be.
Nem érti, hogy a kormány miért kötött védelmi megállapodást az Emírségekkel? Nincs egyedül, mi se. Viszont itt van minden, amit tudni lehet az üzletről és az olajmonarchia fejlődő hadiiparáról.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást.
Nem a 21 százalékos alapkamat nyírja ki a cégeket, hanem a munkaerőhiány.
Jót tesz az üzletnek, hogy egész Európa fegyverkezik. A svéd védelmi ipari céggel való együttműködésről a napokban írt alá szándéknyilatkozatot a magyar honvédelmi miniszter is.
A Lynx és Panther eszközöket az olasz Leonardóval alapított vegyesvállalattal gyárthatja a Rheinmetall. A honvédség után a második ország is rendszeresítheti a hiúzokat. Kukázható az „európai tankprojekt”?
Az Európai Unió történelme során talán most először van lehetőség az együttműködésre a hadiiparban – feltéve, hogy a tagállamok hajlandók kiengedni kezükből védelempolitikai ügyeiket.
Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
Szigorítja az antimonexportot Kína, márpedig ezt az anyagot nemcsak a napelemgyártásban és a tűzvédelemben, de a hadiiparban is használják, egyebek mellett atomfegyverekhez is. Az anyag messze legnagyobb előállítója az ázsiai ország, és az új korlátozás a globális erőviszonyok alakulásába is beleszólhat, különösen, hogy az ukrajnai és a gázai háború miatt egyre több, nukleáris robbanófejjel nem rendelkező kormány kezdte el komolyan fontolgatni saját atomarzenálja kiépítését.
Az ukrán elnök közölte: Ukrajna elkészítette azt a tervet, amellyel győzelemmel zárhatja le a háborút, és ezt a tervet hamarosan bemutatja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek.
A lap hadiipari forrása szerint minden fegyverüzlet politika, ha NATO-tagállamoknak akarnánk lőszert, fegyvert eladni, aligha sikerülne, mert ők nem lehetőséget, hanem kockázati tényezőt látnak Orbán Viktor Magyarországában.
A nemzetgazdasági miniszter maga hozott rendeletet arról, hogy a honvédelmi miniszter helyett ő gyakorolja az állami cég tulajdonosi jogait.
Az önkormányzatot meg sem kérdezték a Vecsésen, egy magán ipari parkban a honvédelmi tárca bábáskodása mellett épülő, német–izraeli hátterű hadiipari üzemről. Az itt gyártott új fegyver “kísérleti terepe” a Magyar Honvédség lesz, de Ukrajnába is juthat majd belőle.
A cég bűnlajstromán nemcsak korrupció szerepel, hanem pénzmosás is, és bűnszövetkezet alakítása állami pénzek lenyúlására.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
Azt nem tudni, melyik.
Az Európai Bizottság új stratégiát és hozzá tartozó pénzügyi-jogi csomagot fogadott el. A lényege: a putyini fenyegetés miatt sokkal több fegyvert kell vásárolni, azokat lehetőleg Európából, és közös beszerzéssel. Ezzel két legyet ütnének egy csapásra: megerősítenék az európai haderőt, és felpörgetnék az európai hadi ipart. Már csak az a kérdés, miből, mert az elsőre rászánt összeg borzasztó kevés.