Az Nvidia szerint október 17-e óta tilos olyan processzorokat szállítani Kínának, Iránnak és Oroszországnak, amelyek a mesterséges intelligenciát támogatják. A tiltás első körben 30 napra szól.
Az Egyesült Államok legfőbb nyomozóhatósága és a Fehér Ház is úgy véli, a mesterséges intelligencia elhozta az új hidegháború korát. Az ő legnagyobb ellenlábasuk Kína lehet.
Folyamatos vétójával bénítja meg a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) Oroszország, nehogy az akadályozza az Ukrajna elleni háborújában.
Niall Ferguson történész aggódik az amerikai külpolitika és egy új hidegháború elfajulása miatt. 500 katonát küld a magyar határra a szlovák kormány, az onnan érkező illegális bevándorlók miatt. Francia jobboldali lap foglalkozik Lázár János Horthy-dicsőítésével és Kovács Zoltán államtitkár reakciójával. Félő, hogy Olaszország nem tud élni az EU-ból érkező pénzesővel. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Anadir egy szibériai település és folyó Csukcsföldön, amely inkább a róla elnevezett, 61 éve a kubai rakétaválsághoz vezető hadműveletről ismert. A nukleáris armageddonnal fenyegető feszültségről ma is szivárognak ki egykor szigorúan titkos új részletek.
Az amerikai légierőnél egykoron úgy gondolták, ha a szovjet atomtámadást megfelelő módon reagálják le, akkor egy pillanatra megállíthatják a Föld forgását. Ez finoman szólva sem lett volna túl jó ötlet.
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Rogoff szerint itt az ideje, hogy Európa felfegyverkezzen, hiszen az Egyesült Államoknak – ha beüt a krach – nem lesz arra ereje, hogy egyszerre legyen jelen Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is.
Lesz miről beszélniük a február eleji kémballon-botrány után.
A lelőtt kémléggömb bizarr esete csak emlékeztet arra, hogy az USA és Kína minden eszközzel igyekszik megszerezni a másik titkait.
Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
A 65 évesen szabadult Ana Montes Kubának majdnem két évtizeden át kémkedett, miközben az amerikai hírszerzésnél dolgozott.
Újabb hidegháborús fogalmat porolnak le elemzők az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán. A „feltartóztatás” fogalma évtizedekig meghatározta az amerikai külpolitika irányát (és a világ sorsát) – bár nem úgy használták, ahogyan azt a kifejezés kiötlője gondolta.
Sem lefordítani, sem megmagyarázni nem könnyű, mi az a proxy háború, aminek most Moszkva állítja be az ukrajnai helyzetet. Sok a történelmi példa, bár kutatók épp mostanában kezdik rebesgetni, hogy talán mégsem tudtunk mindent erről a hadviselési formáról.
A jegybankelnök kettéváló világgazdaságot lát, amelyben közvetítők és „átjárók” épülnek ki.
Oroszország általános offenzívát kezdett Ukrajna ellen, a katonai célpontok elleni rakétatámadások, illetve a szárazföldi akciók mellett átmenetileg megbénultak az ukrán kormányzati szerverek is. Bár Ukrajna harcosnak mutatkozik, aligha van esélye az agresszió visszaverésére. Az viszont biztos, hogy végleg megromlanak a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, és visszafordíthatatlanul eljön az újabb hidegháború korszaka.
A háborús konfliktussal szembenéző Ukrajnában egyre többen gondolják úgy, hogy a Szovjetunió szétesésével súlyos hiba volt lemondani az ország területén lévő szovjet atomarzenálról.
A jó hír, hogy idén sem történt olyasmi, amivel közelebb kerültünk a végítélethez a tudósok szerint. A rossz, hogy ennél közelebb kerülni már nem is nagyon lehet.
Ez nem a „Szputnyik-sokk”, mint amikor jó 60 éve kiderült, hogy a Szovjetunió megelőzte az USA-t az űrkutatásban, vagyis felesleges gerjeszteni a hidegháborús paranoiát. Erre figyelmeztet a Washington Post publicistája,, Fareed Zakaria, aki magyar szemszögből azért nevezetes, mert jó 20 éve logikai úton megjósolta az illiberális demokrácia eljövetelét.
