Niall Ferguson történész aggódik az amerikai külpolitika és egy új hidegháború elfajulása miatt. 500 katonát küld a magyar határra a szlovák kormány, az onnan érkező illegális bevándorlók miatt. Francia jobboldali lap foglalkozik Lázár János Horthy-dicsőítésével és Kovács Zoltán államtitkár reakciójával. Félő, hogy Olaszország nem tud élni az EU-ból érkező pénzesővel. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Anadir egy szibériai település és folyó Csukcsföldön, amely inkább a róla elnevezett, 61 éve a kubai rakétaválsághoz vezető hadműveletről ismert. A nukleáris armageddonnal fenyegető feszültségről ma is szivárognak ki egykor szigorúan titkos új részletek.
Az amerikai légierőnél egykoron úgy gondolták, ha a szovjet atomtámadást megfelelő módon reagálják le, akkor egy pillanatra megállíthatják a Föld forgását. Ez finoman szólva sem lett volna túl jó ötlet.
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Rogoff szerint itt az ideje, hogy Európa felfegyverkezzen, hiszen az Egyesült Államoknak – ha beüt a krach – nem lesz arra ereje, hogy egyszerre legyen jelen Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is.
Lesz miről beszélniük a február eleji kémballon-botrány után.
A lelőtt kémléggömb bizarr esete csak emlékeztet arra, hogy az USA és Kína minden eszközzel igyekszik megszerezni a másik titkait.
Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
A 65 évesen szabadult Ana Montes Kubának majdnem két évtizeden át kémkedett, miközben az amerikai hírszerzésnél dolgozott.
Újabb hidegháborús fogalmat porolnak le elemzők az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán. A „feltartóztatás” fogalma évtizedekig meghatározta az amerikai külpolitika irányát (és a világ sorsát) – bár nem úgy használták, ahogyan azt a kifejezés kiötlője gondolta.
Sem lefordítani, sem megmagyarázni nem könnyű, mi az a proxy háború, aminek most Moszkva állítja be az ukrajnai helyzetet. Sok a történelmi példa, bár kutatók épp mostanában kezdik rebesgetni, hogy talán mégsem tudtunk mindent erről a hadviselési formáról.
A jegybankelnök kettéváló világgazdaságot lát, amelyben közvetítők és „átjárók” épülnek ki.
Oroszország általános offenzívát kezdett Ukrajna ellen, a katonai célpontok elleni rakétatámadások, illetve a szárazföldi akciók mellett átmenetileg megbénultak az ukrán kormányzati szerverek is. Bár Ukrajna harcosnak mutatkozik, aligha van esélye az agresszió visszaverésére. Az viszont biztos, hogy végleg megromlanak a Nyugat és Oroszország kapcsolatai, és visszafordíthatatlanul eljön az újabb hidegháború korszaka.
A háborús konfliktussal szembenéző Ukrajnában egyre többen gondolják úgy, hogy a Szovjetunió szétesésével súlyos hiba volt lemondani az ország területén lévő szovjet atomarzenálról.
A jó hír, hogy idén sem történt olyasmi, amivel közelebb kerültünk a végítélethez a tudósok szerint. A rossz, hogy ennél közelebb kerülni már nem is nagyon lehet.
Ez nem a „Szputnyik-sokk”, mint amikor jó 60 éve kiderült, hogy a Szovjetunió megelőzte az USA-t az űrkutatásban, vagyis felesleges gerjeszteni a hidegháborús paranoiát. Erre figyelmeztet a Washington Post publicistája,, Fareed Zakaria, aki magyar szemszögből azért nevezetes, mert jó 20 éve logikai úton megjósolta az illiberális demokrácia eljövetelét.
A miniszterelnök felvázolta, Magyarországnak hogyan kell viszonyulnia a hidegháborús helyzetben a nagyhatalmakhoz és az EU-hoz.
Átverte Franciaországot, és semmibe vette európai szövetségeseit az USA, amikor megállapodott arról, hogy Nagy-Britanniával együttműködve atom-tengeralattjárókkal szerelik fel Ausztráliát. Az új szövetség Kína ellen irányul, még ha ezt nem is mondják ki.
Az amerikai elnök bejelentette az ENSZ-közgyűlésen, hogy megkettőzi a legszegényebb országoknak az Egyesült Államok által az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott nemzetközi segítséget.
