Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
„Ez nem proxy háború. Fontos, hogy ne vegyük át és ne ismételjük meg a Kreml álláspontját”
– hangsúlyozta a múlt héten Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Az előzmény: az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azzal vádolta a NATO-t, hogy saját háborút vív Moszkva ellen egy „megbízottja”, azaz Ukrajna révén. (Az angol proxy szó a latin gyökerű prokurátorból – meghatalmazott, intéző, ügyész, helytartó – ered, de idehaza leginkább a kapukulcsot helyettesítő elektronikus kütyüt jelenti.)
Azóta a nemzetközi sajtóban többen is latolgatták, vajon Ukrajna tényleg csak a helyettese lenne-e a NATO-nak és az Egyesült Államoknak egy nagyobb távlatokban zajló konfliktusban, ám ebben a szakértők véleménye is megoszlik. Norman Naimark, a Stanford Egyetem professzora szerint például sértés az ukránokra nézve az a feltételezés, hogy nem önmagukért, hanem valaki másért vívnák élet-halál harcukat.
Elesett ukrán katonák sírjai Dnyipróban május elején /// Nem önmagukért?
Svitlana Chernuhina / Ukrajna Külügyminisztériuma
Egy másik politikai elemző, John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem kutatója viszont úgy látja, hogy menet közben azért az Egyesült Államok szándékai is változtak. Eleinte csak az agresszió áldozatának segítettek, de amikor látták, hogy az ukránokat nem lehetett gyorsan megtörni, Washingtonban vérszemet kaptak, és immár arra játszanak, hogy a konfliktus végére mind katonailag, mind gazdaságilag minél jobban meggyengítsék Moszkvát.
Az oroszok által vádként használt kifejezésnek, a proxy háborúnak sem a magyar fordítása, sem a meghatározása nincs teljesen kiforrva. Akár helyettesítő, akár helyettesítőkön keresztül vívott háborúként magyarítják is, a lényege, hogy valamely fegyveres konfliktusban globális vagy regionális nagyhatalmak nem közvetlenül, hanem a helyi hadviselő feleket (diplomáciailag, pénzzel és/vagy fegyverrel) támogatva vesznek csak részt. A harcoló erők – akik lehetnek gerillák, milícisták, terroristák, egy polgárháború résztvevői vagy akár egymással szemben álló államok katonai erői – a mögöttük álló nagyobb hatalmak érdekeit (is) képviselik.
