Az ukránok már bánják, hogy lemondtak az atomfegyverekről

„A nagy semmiért mondtunk le az atomfegyverekről. Bárki is ajánlana most nekünk egy szerződést, az a válaszunk, köszönjük, nem kérjük, mert már van a kezünkben elég értéktelen papírfecni” – így foglalta össze az ukránok hangulatát Andrij Zahorodnyuk egykori ukrán védelmi miniszter. Amikor a politikus a papírfecnit említette, arra az 1994. december 5-én aláírt Budapesti Memorandumra gondolt, amelyben három atomnagyhatalom – az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország – megígérte a Szovjetunió 1991-es széthullása után atomfegyverrel rendelkező volt tagköztársaságoknak, Kazahsztánnak, Fehéroroszországnak és Ukrajnának, hogy szavatolja szuverenitásukat és területi sérthetetlenségüket, ha lemondanak ezekről. (Az egyezményt később Kína és Franciaország is támogatta.) Ily módon Ukrajna 1994 és 1996 között nukleáris arzenálját megsemmisítette, Oroszország viszont szerződést szegett: 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet, s az utóbbi hét évben folyamatosan támogatta a kelet-ukrajnai területeket megszállva tartó szakadárokat.