A müncheni városi hatóságok megkezdték a sokak által „tiszteletlennek” tartott botlatókövek lecserélését, s a holokauszt áldozatairól inkább a házfalakra helyezett táblákkal emlékeznek meg. Botlatókövek Budapesten is vannak, az elsőt 2007-ben helyezték el.
Több percet áldozott az M1 Híradója, hogy bemutassa, mi mindenről volt szó Izraelben. Vagyis majdnem.
A közösségi oldal első embere szerint az emberek többsége nem szándékosan ferdít el történelmi tényeket, így ezen gondolatokat nem tilthatják le, és nem söpörhetik ki a Facebook felületéről.
A hétvégén jártak az egykori koncentrációs táborban, és szuvenírként téglákat akartak hazahozni a krematóriumból.
Elutasították a család 1940-ben beadott vízumkérelmét, ezért maradtak Hollandiában.
A Saul fia készítői a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködésben elindították a holokauszt gyermekáldozatainak adatbázisát létrehozó emlékprogramot. Ennek keretében 2024-ig megközelítőleg 100 ezer, a nácik által meggyilkolt magyar gyerek nevét és történetét szeretnék Nemes Jeles Lászlóék összegyűjteni. Hozzátartozók, volt iskolatársak, egykori szomszédok és túlélők személyes dokumentumokkal, fényképekkel, visszaemlékezésekkel tudnak nekik segíteni.
Enyhítették a korábban Izrael által is kifogásolt a törvényt.
A publicista nyílt levelet írt a Magyar Idők hasábjain Németország budapesti nagykövetének, aminek a Bűn és bűnhődés címet adta.
"Megmostam az arcát, itattam őt, és még mindig látom azt az arcot, haját és tekintetét" - mondta korábban a BBC-nek.
A férfi a vád szerint az egyik közösségi oldalon megosztott cikkhez írt hozzászólásával a nemzetiszocialista rendszer bűneit nyilvánosan kétségbe vonta. A bíróság pénzbüntetésre ítélte; az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása végett fellebbezett.
A milliárdos szerint Roseanne Barr, aki Trump nagy kedvence megjegyzéseivel megsértette a holokauszt túlélőit.
Vasárnap délután elindult a holokauszt áldozataira emlékező menet a Március 15. térről. Fotók.
Majgull Axelsson sokat segített Svédországnak, hogy szembenézzen a múlt század antiszemita és romaellenes politikai és társadalmi hullámaival. A svéd íróval arról beszélgettünk, hogy annak idején miként lehetett a hallgatás a túlélés záloga, és hogy most miért van szükség ugyanehhez a kibeszélésre.
A tárlat a holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-i emléknapja alkalmából nyílt meg.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mit gondoljunk egy olyan kormányról, amelyik megemlékezik a holokauszt áldozatairól, miközben rasszizmusba hajló propagandakampányt folytat? – teszi föl a kérdést Stark Tamás történész.
Egy New York-i bíró úgy döntött, vissza kell szolgáltatni két Egon Schiele-rajzot az eredeti tulajdonos leszármazottainak. A zsidó származású ausztriai színész és rendező, Fritz Grünbaum a dachaui koncentrációs táborban halt meg, a magyar származású londoni galériatulajdonos igazságtalannak tartja a döntést.
Marine Le Pen idős apja, Jean-Marie Le Pen régóta húzódó ügyében a párizsi fellebbviteli bíróság hozott végleges döntést.
A lengyelek által zsidók ellen elkövetett atrocitásokról szóló vallomásokkal válaszolt a Página/12 nevű argentin honlap arra, hogy egy kormányközeli varsói civil szervezet, a Rágalmazás elleni Liga (RDI) be kívánja perelni a dél-amerikai portált, mert az nem odaillő képet helyezett az 1941-es jedwabnei tömeggyilkosságról írt cikke mellé.
Egy lengyel civilekből álló csoport kampánykamionokat indított, hogy meggyőzze Nyugat-Európát arról, hogy a lengyelek tényleg nem részesek a Holokausztban.
A traumát túlélőknél a legfontosabb kérdés az, hogy miként integrálható az énképbe a trauma tapasztalata, hogyan dolgozható fel, hogy lehet értelmet találni a szenvedésben.
