szerző:
Csatlós Hanna

A Saul fia készítői a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködésben elindították a holokauszt gyermekáldozatainak adatbázisát létrehozó emlékprogramot. Ennek keretében 2024-ig megközelítőleg 100 ezer, a nácik által meggyilkolt magyar gyerek nevét és történetét szeretnék Nemes Jeles Lászlóék összegyűjteni. Hozzátartozók, volt iskolatársak, egykori szomszédok és túlélők személyes dokumentumokkal, fényképekkel, visszaemlékezésekkel tudnak nekik segíteni.

Nem sokkal a Saul fia bemutatóját követően, 2016-ban már volt szó arról, hogy a film készítői a holokauszt témájával a jövőben is foglalkozni akarnak. A nagy érdeklődést kiváltó vetítések után úgy ítélték meg, hogy az Oscar-díjas magyar film egy olyan társadalmilag is hasznos művészeti alkotás lett, amelynek a következő években is meghatározó szerepet kell vállalnia. A közönségtalálkozók során kiderült, hogy a film gyorsan túlnőtt önmagán. Ahogy Rajna Gábor producer fogalmazott: a Saul fia egyfajta társadalmi szelepként működött, a nézőkből a holokauszttal kapcsolatban megélt emlékeket, a családban hallott történeteket, az áldozatok neveit hívta elő. „Sokan jöttek oda hozzánk a bemutatók, közönségtalálkozók után, hogy elmeséljék a saját, rokonaik történetét, az elhurcolt szomszédjuk vagy a gyerek deportált osztálytársának történetét” – fogalmaz az emlékprogram bejelentésekor a Laokoon Filmgroup producere.

A filmnek így a bemutatókon, a fesztiváldíjakon és a közönségtalálkozókon túlmenően is masszív utóélete lett. Például a Saul fia Kft. és a Jelenkor Kiadó már két évvel ezlőtt hozzálátott több olyan könyv megjelentetéséhez is, amelyeket a Saul fia hivatalos kiadványainak szántak. Többek között publikálták a Saul fia filmkönyvét és George Didi-Huberman francia filozófus Nemes Jelesnek írt levelét is.

©

Az utóélet másik fontos mozzanata pedig a most bejelentett Saul gyermekei emlékprogram lett. Ennek keretében Nemes Jeles László fővédnöksége alatt a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szakmai együttműködésével felkutatják a holokauszt gyermekáldozatainak neveit. A program célja egy adatbázis felállítása, amelynek során nemcsak az Auschwitz-Birkenau gázkamráiba vagy munkaszolgálatosként elhurcolt, valamint a nyilas terror során itthon meggyilkolt magyar gyerekek neveit hozzák nyilvánosságra, de Nemes Jelesék szeretnék, ha a lehetőségekhez mérten a gyerekek sorsát, történeteit is rekonstruálhatnák. Ha minden jól megy, akkor 2024-re, a holokauszt 80. évfordulójára már egy tekintélyes adatbázisnak kellene összeállnia – mondja Vági Zoltán, a Saul fia történész szakértője.

Egy ilyen részletes lista létrehozása azonban óriási feladat, hiszen elképesztően sok a magyar áldozat, a túlélők, a kutatás szempontjából értékes információk birtokában lévő rokonok, a visszaemlékező személyek közül pedig egyre kevesebben vannak még életben. Ha úgy tetszik, ebből a szempontból az utolsó utáni órában vagyunk. Az a túlélő, aki a deportálások idején 14-15 éves volt, és épp ezért emlékezhet még a meggyilkolt gyerektársaira, ma 90 év körül lehet.

Legalább százezer gyerek története ismeretlen

Több mint félmillió magyar zsidót öltek meg a nácik a második világháborúban. Közülük 430 ezret deportáltak Auschwitz-Birkenauba, és annak alapján, hogy egy populációnak a 20-25 százalékát alkotják a 18 éven alattiak, csak Auschwitzba legalább százezer kiskorú kerülhetett (összehasonlításképpen: ma százezernél kevesebb gyerek születik évente Magyarországon, azaz valóban egy teljes generációtól vették el a lehetőséget, hogy felnőjenek). A gyerekeket pedig általában 10-12 éves korig munkaképtelennek nyilvánították a koncentrációs táborban, őket egyenesen a krematóriumokba küldték, nekik gyakorlatilag az esély sem adatott meg, hogy valahogy túléljék Auschwitzot – fogalmaz Vági Zoltán.

A történész elmondta, hogy a holokauszt nagy fehér foltja, hogy a gyerekáldozatok többségéről még azt sem tudjuk, hogy hívták őket. Nem tudjuk, hogy hol, mikor és milyen körülmények között haltak meg. Ezért van szükség a gyerekek azonosítására, arra, hogy rövid életüknek nyoma legyen. 

A jelenkori kutatók munkáját viszont csak nehezíti, hogy a gyermekáldozatok száma nagy valószínűséggel meghaladja a fentebb említett százezret is. A Saul gyermekei emlékprogram az elmúlt két évben történt előkészítése során sikerült a német külügyminisztérium támogatásával megtudni, hogy a magyar zsidókat 1944-45-ben összesen több mint 400 helyre deportálták szerte Európában, azaz Észtországtól kezdve egészen Elzász-Lotaringiáig, több mint 10 ország koncentrációs táboraiba, fegyvergyáraiba, üzemeibe vitték el erőszakkal a nácik a magyar deportáltakat. Ebből következik, hogy a sok ezer gyermekáldozatot is legalább 400 helyen kell keresni.

Egy fiatal fiúról - későbbi holokausztáldozatról - készült korabeli családi fényképek a Saul Gyermekei Emlékprogram elindítását bejelentő sajtótájékoztatón
©

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis miként és miből lehet egy ekkora kutatást kivitelezni. Vági Zoltán azt mondja, hogy a német külügy támogatása mellett egy európai uniós pályázati forrás segítségével nemzetközi partnereket is bevonnak az adatbázis összeállításába (partner például az amszterdami Anna Frank-ház), mert a magyar származású, de nem Magyarországon élt áldozatok neveit vagy a külföldön élő magyar túlélőkkel való kapcsolatot is keresik az emlékprogram keretében. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi kooperációhoz nagyon jól jön a Saul fia világhírneve; azaz most nem a filmnek kell a jó marketing, hanem éppen a film adja el a mellékprojektet.

Vági hangsúlyozza, hogy a jövőbeni pályázatok mellett adományok útján szeretnének a programhoz anyagi támogatást szerezni, a Laokoon Filmgroup is egy jelentősebb összeggel dotálja a projektet.

Hogy a gyerekek arcot kapjanak

Egyértelmű, hogy az Oscar-díjas rendező a legnagyobb húzóneve az emlékprogramnak, az irányelvet is ő fogalmazza meg. Nemes Jeles Lászlónak a kutatóprogram életrehívásával nagyjából ugyanaz a célja, mint ami annak idején a Saul fiával is volt: hogy az „absztrakcióból kihozza a holokausztot”, hogy „a népirtás konkretizálódjon az emberek agyában”. Hogy ne legyen semmiféle szemérmes hallgatás, hogy a szörnyűségeket óvatosságból ne eufemizálják a deportálások kapcsán (Anna Frank naplója miért éppen az elhurcolások megkezdésénél ér véget? – teszi fel a költői kérdést). Célja, hogy a lehető leginkább lehessen rekonstruálni azt, ami a táborokban valójában történt: az áldozatok és ezúttal kiemelten a gyerekek, csecsemők, óvodások, kisikolások gimnazisták arcot kapjanak.

Ehhez a gyakorlatban és az elkövetkező hat évben valószínűleg több százmillió dokumentumot kell majd azonosítani. Vági Zoltán szerint az SS által készített dokumentumok, mint például a transzportlisták épp ugyanolyan fontos források lehetnek, mint a túlélők visszaemlékezései, az áldozatok rokonai által őrizgetett naplók, fényképek.

Vági Zoltán és Nemes Jeles László
©

A munka oroszlánrészét Európa egyik legrégebbi zsidó múzeuma vállalja. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár már a holokauszt idején is a zsidó emlékezet fontos intézményeként működött, 1942-ben például munkaszolgálatosok küldték el a saját névlistájukat a levéltárnak, hogy nevük, sorsuk a haláluk után is megmaradjon az utókornak. Toronyi Zsuzsanna igazgató szerint így a nevek és adatok gyűjtésében már nagy szakmai múlttal rendelkező intézet tulajdonképpen az emlékprogram keretében csak folytatja azt a munkát, amit már nyolcvan évvel ezelőtt megkezdtek.

A Magyar Zsidó Múzeum nagyban számít a magánszemélyek jelentkezésére: ha bárkinek van a tulajdonában a deportált gyerekről, rokonról fotó vagy bármilyen más dokumentum, akkor nagy segítségnek veszik, ha azt megosztják a múzeum munkatársaival (elérhetőségek erre). „A megkeresésekkor azok a munkatársaim fogják felvenni a telefont, vagy fognak válaszolni az e-mailekre, akik eddig is hasonló munkával foglalkoztak, a családi emlékezettel dolgoztak. Zsidó múzeumként fontos feladatunk, hogy egy olyan hely legyünk, ahol el lehet mesélni a történeteket. Mi ezeket rögzítjük, és ahol segíteni kell, ott akár a visszaemlékező alannyal több üléses beszélgetéseket folytatunk, az egyik pszichológus munkatársamat is bevonva” – árulja el a szakmai részleteket Toronyi Zsuzsanna.

Az igazgató kiemeli azt is, hogy a múzeum komoly szakmai hálózattal rendelkezik, a Saul gyermekei emlékprogram keretében igyekszik mágnesként behúzni azokat az egyéb projekteket, helyi kezdeményezéseket, akár iskolai történelemfakultációkat, amelyek szintén holokausztáldozatok adatgyűjtésével foglalkoznak.

A magánemberek és a félszakmai szervezetek bevonása mellett az emlékprogram során levéltárakkal, határon túli kutatóintézetekkel működnek együtt, a fontosabb hazai és nemzetközi gyűjteményekben szisztematikusan összegyűjtik, feldolgozzák, ellenőrzik, digitalizálják a magyar gyermekáldozatokra vonatkozó információkat a következő években.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Szerdára megint befedi az országot a hó

Szerdára megint befedi az országot a hó

Vulkán és láva ihlette a Maserati új divatterepjáróját

Vulkán és láva ihlette a Maserati új divatterepjáróját

Izgalmas csillagászati események jönnek idén, ezt tegye, ha nem akar róluk lemaradni

Izgalmas csillagászati események jönnek idén, ezt tegye, ha nem akar róluk lemaradni

GKI: Az ország fejletlenebb részein élők váltanak szívesebben munkahelyet

GKI: Az ország fejletlenebb részein élők váltanak szívesebben munkahelyet