szerző:
hvg.hu

Évi négymilliárd forint hasznot hoz az országnak az óraátállítás, de nem csak ezért valószínűtlen, hogy eltörlik. Az időzónaváltás indokoltabb lehetne, de sokkal jobb üzlet Berlinnel és Béccsel egy időzónában lenni, mint Bukaresttel és Kijevvel.

Emlékeznek még a javaslatra, hogy töröljék el Magyarországon az óraátállítást? A jobbikos Kepli Lajos indítványát még a parlamentben is tárgyalták tavaly. Végül nem lett belőle semmi, elsüllyesztették a tervet: az általános vitán ugyan túljutott az ötlet, de azóta is ezen a tárgyalási szinten áll, már odáig sem engedik el, hogy egy parlamenti bizottság elé jusson, szavazásról pedig szó sem lehet. Így ezen a hétvégén újra át kell állítani az órákat, vagy megvárni, hogy a laptopokon és a telefonokon magától átálljon az idő: vasárnap hajnalban 1 óra 59 perc után rögtön 3 óra lesz.

Óraállítás egy budapesti üzletben.
©

Akik nem szeretik az óraátállítást, gyakran érvelnek azzal: már nem hoz számottevő energiamegtakarítást, hiába vezették be annak idején épp ezért. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) korábban azt válaszolta kérdésünkre: évente nagyjából 4 milliárd forintot spórolunk meg az óraátállítással. Ez egy közepes város évi energiafogyasztásának felel meg.

Vagy épp számolhatunk úgy is: nagyjából harminc év óraátállításaiból kijön a vizes vb (már ha nem drágul még tovább). Azzal pedig, hogy nem nálunk lesz a 2024-es olimpia, legalább annyit megtakarítottunk, hogy ha csak ezeket a milliárdokat szeretnék az utódaink félrerakni, akkor egészen a 2210-es év márciusáig nem lenne szükségük óraátállításokra.

Persze az átállítást eltörlő törvényjavaslat nem elsősorban emiatt került a parlamenti fiókok mélyére. Arról, hogy mi történjen az órákkal, már jó ideje nem állami hatáskörben döntenek: az EU még 2001-ben fogadott el egy irányelvet, amelyben leírják, hogy minden uniós tagállam alkalmazza a nyári időszámítást. Az EU belső piacának működéséhez fontos, hogy a rendszer egységes legyen – áll az indoklásban.

Még csak tovább sem lenne világos

Ráadásul a legfontosabb problémánkat nem is oldaná meg, ha eltörölnénk az óraátállítást. Igaz, hogy nyáron most sötét van már este kilenckor, miközben hajnal öt előtt már világosodik, amikor ezt még szinte senki nem látja. Csakhogy ha ezt eltörölnénk, akkor még rosszabb lenne a helyzet: mivel az alapértelmezett időszámítás a téli, júniusban négy óra előtt kelne a nap, de este nyolc előtt már sötétedne is. Javulást akkor lehetne elérni, ha egy időzónával keletebbre helyeznénk át az országot, azonban ekkor az Ausztria, illetve Szlovákia felé ingázó magyarok járnának nagyon rosszul, akik még kora hajnalban indulhatnának, hogy a reggeli munkakezdésre beérjenek. Arról nem is beszélve, hogy lennének téli reggelek, amikor fél kilenc környékén kezdene el világosodni – ami nagyjából ki is üti az az érvet, hogy pszichológiai okokból volna jobb új rendszerre átállni.

A földrajz nem dönthet, marad a gazdaság
Ha csak a térképre nézünk rá, nem könnyű eldönteni, hogy melyik időzónában volna a legjobb. Földrajzilag olyan az ország elhelyezkedése, hogy semmi nem optimális: a mi időzónánkban a 15. hosszúsági kör az „ideális”, ahol percre pontosan egy órával korábban lesz a csúcsán a Nap, mint hogy Greenwich-ben delelne. Ez a vonal Prágától nem messze halad el, az eggyel keletebbi időzóna ideális középvonala, a 30. hosszúsági kör pedig szinte súrolja Kijevet – mi viszont itt vagyunk épp a kettő között. Így viszont maradnak a gazdasági érvek, amelyek alapján sokkal jobban megéri szinte a teljes Nyugat- és Közép-Európával egy időzónában maradnunk, mint átmennünk az ukránokhoz és a románokhoz.

Az átállítás ellenzői szerint a idő megkavarása utáni kialvatlanság több balesetet okoz. Az ORFK korábban kérdésünkre azt közölte: nem látszik semmilyen összefüggés az óraátállítás és a balesetek száma között. Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke pedig azt mondta nekünk: ha valakinek lelki problémát okoz az egy órával több vagy kevesebb sötétség, akkor az annak a jele, hogy az illetőnek már egyébként is van valamilyen problémája. Vagyis óraátállításkor valóban megnő ugyan a betegfelvételek száma, de a lelki betegségeket nem maga az óraátállítás okozza.

Az újévi óraátállítás és a városonkénti időrend - így trükköztek az órákkal

Az óraátállítás először Benjamin Franklinnek jutott eszébe. A zseniális amerikai diplomata-feltaláló párizsi nagykövet volt, amikor 1784-ben először javasolta, valamit tenni kellene, hogy a francia főváros későn fekvő, későn ébredő polgárai a Naphoz igazítsák a napirendjüket, ne éjszaka égessék a gyertyákat. Az ötletből akkor még nem lett semmi, sőt, egészen 1908-ig kellett várni, hogy egy brit képviselő a londoni parlamentbe vigye a tervet. Ekkor még lesöpörték azt az asztalról, de 1916-ban a háborús spórolás miatt Németország, majd egy hónappal utána Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia is átállt az új rendszerre.

©

Sok helyen, így Magyarországon is eltörölték az óraátállítást az I. világháború után. Nálunk legközelebb 1941-ben vezették be, amikor újra át kellett állni a háborús spórolásra. Nem ment egyszerűen a szabályozás, abban az évtizedben csak egy alkalom volt, amikor két egymást követő évnek ugyanabban a hetében állították át az órát, sőt, például 1942-ben január 1-jétől november 2-ig tartott a nyári időszámítás.

1949-ben inkább be is szüntették a rendszert, hogy utána 1954-től 1957-ig újra bevezessék, akkor épp az esti termelésre hivatkozva. Ugyanekkor az USA-ban sokkal nagyobb káosz volt: a háború után gyakorlatilag saját hatáskörben dönthették el a városok, átállítják-e az órát, és csak 1966-ban egységesítették a rendszert.

Magyarországon 1980 óta van újra tavaszi óraátállítás, akkor az elszabadult energiaárakra hivatkozva vezették be újra. Azóta egyetlen nagyobb változást láthattunk: 1996 óta már nem szeptember, hanem október utolsó vasárnapján térünk vissza a téli időszámításra.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A Nyugatit, a Keletit és más állomásokat is elkezd rendbe tenni a MÁV

A Nyugatit, a Keletit és más állomásokat is elkezd rendbe tenni a MÁV

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó

Fekete hó borítja Szibéria egyes részeit – videó

Felgyújtott irodák, hiányzó cédulák: elnapolták az elnökválasztást Afrika legnépesebb országában

Felgyújtott irodák, hiányzó cédulák: elnapolták az elnökválasztást Afrika legnépesebb országában

"Teljesen őrült tekintete volt" – mondja a szökött fogoly által megtámadott Mercedes-tulajdonos

"Teljesen őrült tekintete volt" – mondja a szökött fogoly által megtámadott Mercedes-tulajdonos

Aggasztja a kínai és orosz befolyás az amerikai alelnököt

Aggasztja a kínai és orosz befolyás az amerikai alelnököt

Szijjártó bekérette a svéd nagykövetet egy Twitter-poszt miatt

Szijjártó bekérette a svéd nagykövetet egy Twitter-poszt miatt