Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Michael McGrath igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján mélységesen kiábrándítónak nevezte, hogy Magyarországon nem tudtak előrelépésről beszámolni.
Hatodik alkalommal publikálta éves jogállamisági jelentését az Európai Bizottság. A jelentés lényege, hogy minden tagállamot azonos szempontok alapján értékelnek, méghozzá a következő négy területen:
Strasbourgi sajtótájékoztatóján Henna Virkunnen, a Bizottság alelnöke úgy fogalmazott, nagyon sok tagállamban pozitív változások történtek tavaly óta, és a kormányok megtették a szükséges reformokat. A Bizottság javaslatait pedig vagy teljesen, vagy részben teljesítették.
Kihívások ettől függetlenül minden tagállamban léteznek, különösen az igazságszolgáltatás méltányossága, a magas szintű korrupció, az újságírók védelme és a civil társadalomra helyezett nyomás területén.
Michael McGrath igazságügyi biztos (képünkön) kiemelte azt is, hogy több tagállamban még mindig rendszerszintű problémák vannak. Úgy fogalmazott, hogy a jelentésben megfogalmazott ajánlások a konstruktív párbeszédet segítik elő.
„A dokumentum helye nem a könyvtárban van, azt várjuk a tagállamoktól, hogy proaktívan dolgozzanak az ajánlásokon” – mondta.
Emellett azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottság teljesíti azt kötelezettségvállalását is, hogy megteremtse a kapcsolatot a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós források között.
Az már a jelentés keddi közzététele előtt kiszivárgott, hogy Magyarország idén sem kapott túl sok dicséretet, sőt változatlanul a sereghajtók között szerepel a jogállamiság területén. Michael McGrath egyenesen úgy fogalmazott, Brüsszel továbbra is aggodalommal követi a helyzetet.
A kedd délután közzétett dokumentumból az is kiderült, miért. Az Európai Bizottság értékelése szerint
Magyarországon a tavalyi jelentéshez képest szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, beleértve a korrupció elleni harcot, a civil szervezeteket és a médiaszabadságot is.
Így az sem véletlen, hogy a jelentésben nagyon sok megállapítás ismétlődik a korábbi évekből.
Az igazságszolgáltatásról szóló fejezet megemlíti például, hogy bár az Országos Bírói Tanácsot jelentősen megerősítették a 2023-as igazságügyi reformmal – ez egyébként feltétele volt a 10 milliárd felszabadított uniós forrásnak –, mégsem minden jogszabály-módosításról konzultál velük a jogalkotó.
A jelentés megállapítja, hogy az alsóbb szintű bíróságokon még mindig nem javult az ügyelosztási rendszer átláthatósága, ugyanakkor a kormány három lépcsőben emeli a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérét. A jelentés elemző része arra is utal, hogy ehhez a kormány egy négyoldalú megállapodást tett az igazságügy szereplői elé, amiből akkora botrány lett, hogy az OBT ki is hátrált belőle, és az OBT elnöke lemondani kényszerült.
A jogállamisági összefoglaló azt is kiemeli, hogy továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről folytatott belső viták kapcsán. Ez a Varga Zs. András Kúria-elnöknek az igazságszolgáltatás többi szereplőjével szembeni nyomásgyakorlására utal.
Ami a korrupcióellenes küzdelmet illeti, a jelentés megemlíti, hogy bár a 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, fontos intézkedések még váratnak magukra. A megállapítások között szerepel, hogy Magyarországon
csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, és hiányos a magas szintű korrupció üldözése is.
A kormánynak különösen fájó pont lehet, hogy az Európai Bizottságnak az Integritás Hatóság továbbra is arról számol be, hogy akadályokkal szembesül a feladatainak hatékony ellátása terén. Emellett még mindig jelentős hiányosságok akadnak a politikai pártok és a választási kampányok átláthatóságával kapcsolatban. A közbeszerzések terén a Bizottság szerint javult a verseny, de a nemzeti és az uniós alapokból finanszírozott beszerzések esetében továbbra is különböző szintű az ellenőrzés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az alig csordogáló uniós pénzeknél jobban odafigyelnek a verseny tisztaságára, míg a nemzeti költségvetésből finanszírozott közbeszerzések esetében előre lehet tudni, ki lesz a tender győztese.
A legrosszabb helyzetet talán a média függetlenségéről szóló fejezet írja le, ezen a területen ugyanis nemcsak előrelépés nem történt, hanem a leírtak alapján úgy tűnik, még romlott is a helyzet.
A magyar hatóságok semmilyen intézkedést nem hoztak, hogy szabályozzák a sajtóhoz áramló állami hirdetéseket, garantálják a médiahatóság függetlenségét, vagy a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.
Az újságíróknak Magyarországon továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és médiumok ellen is nyomozást indított állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt, és továbbra is szelektíven megtagadják a hozzáférést a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz. Korlátozott az újságírók hozzáférése a közpénzekkel kapcsolatos információkhoz is.
Hasonlóan éles kritikákat tartalmaz a fékek és ellensúlyok rendszeréről szóló fejezet. A Bizottság szerint a kormány továbbra is széles körben alkalmazza a veszélyhelyzeti jogköreit, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését az egységes piacon. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a jogalkotás folyamata, melyből gyakran hiányzik a társadalmi konzultáció.
A Bizottság szerint a stratégiai ágazatokban tevékenykedő külföldi vállalatok, köztük más uniós tagállamok vállalatai is, egyre erőteljesebb szabályozási nyomással szembesülnek az állami intézkedések miatt. A hatóságok továbbra sem kezelték a büntetőeljáráson kívüli titkos megfigyelésekkel kapcsolatos aggályokat. Valamint megjegyzik azt is, hogy romlik a civil szervezetek helyzete és a jogbizonytalanság akadályozza a mozgásterüket.
A sajtótájékoztatón Michael McGrath igazságügyi biztos hosszan beszélt Magyarországról, mely véleménye szerint „komoly aggodalomra” ad okot. Kiemelte, hogy a jelentésben mindössze egy területen tapasztaltak pozitív fejleményeket (ez a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelése), ezért Magyarországgal még nagyon sokat kell együtt dolgozni.
Ahol azonban a párbeszéd nem vezet eredményre, ott cselekedniük kell, és be kell vetniük a jogállamisági eszköztárat. De ha szükséges, készen állnak arra is, hogy további lépéseket tegyenek – mondta. Magyarország ellen már folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás, a kondicionalitási eljárás, szupermérföldekhez kötötték a helyreállítási alap pénzeit, ami blokkolta az uniós pénzek egy részét. Magyarország ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, és idén ítélet várható az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” és a szuverenitásvédelmi törvény ügyében is az EU Bíróságán.
„Mélységesen kiábrándító, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy további előrehaladásról számoljunk be” – fogalmazott a magyar jogállamiságról az igazságügyi biztos.
McGrath szerint igyekeztek a lehető legigazságosabbak lenni a tagállamokkal szemben, de sajnos Magyarországon nem tudnak pozitív fejleményekről beszámolni. Sőt, egyes területeken romlott is a helyzet, ilyen például a civil szervezetek helyzete, amire jó bizonyíték a Budapest Pride betiltása.
Az Európai Bizottság nemrég az ellehetetlenítési törvény miatt is „kemény hangú” levelet írt a magyar kormánynak, melyben arra kérték őket, hogy a jelen formájában vonják azt vissza. Ezzel kapcsolatban még várják a további fejleményeket, azt viszont McGrath nem tudta megmondani, hogy köze van-e a fellépésüknek ahhoz, hogy szeptemberre halasztották a törvényjavaslat elfogadását.
„Rendkívül közelről figyeljük a magyarországi fejleményeket” – tette hozzá.
Ahogy McGrath is elmondta, a jogállamisági jelentés tételesen is felsorolja azokat a területeket is, ahol hiába veti fel kifogásait az Európai Bizottság, a magyar hatóságok nem mutatnak hajlandóságot az elvárások teljesítésére. Ezek majdnem szó szerint azonosak a 2024-es kifogásokkal, hiszen a magyar kormány
A már említett egyetlen terület, ahol a Bizottság jelentős előrelépésről számol be, az a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése.
Az Európai Bizottság ennek megfelelően ajánlásokat is megfogalmazott Magyarország számára, melyben a fenti problémák orvoslását kérik.
Ezek között szerepel az is, hogy hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának folyamatos emelése strukturált módon történjen. Vagyis automatikus indexálást kérnek – legalábbis a jelentés elemző része erre utal.
A Bizottság szerint a kormánynak biztosítania kell azt is, hogy ne akadályozzák a civil szervezetek munkáját, ehhez vonják vissza az őket gátló jogszabályokat, valamint biztosítsák a civilek számára a biztonságos teret.
Fotó: AFP / Nicolas Tucat
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart egy, az ötvenes évek Amerikájában játszódó romantikus film, a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
