Hatodik alkalommal publikálta éves jogállamisági jelentését az Európai Bizottság. A jelentés lényege, hogy minden tagállamot azonos szempontok alapján értékelnek, méghozzá a következő négy területen:
- az igazságszolgáltatás függetlensége, minősége és hatékonysága,
- korrupcióellenes küzdelem,
- médiaszabadság és a sajtó sokszínűsége,
- fékek és ellensúlyok rendszere.
Strasbourgi sajtótájékoztatóján Henna Virkunnen, a Bizottság alelnöke úgy fogalmazott, nagyon sok tagállamban pozitív változások történtek tavaly óta, és a kormányok megtették a szükséges reformokat. A Bizottság javaslatait pedig vagy teljesen, vagy részben teljesítették.
Kihívások ettől függetlenül minden tagállamban léteznek, különösen az igazságszolgáltatás méltányossága, a magas szintű korrupció, az újságírók védelme és a civil társadalomra helyezett nyomás területén.
Michael McGrath igazságügyi biztos (képünkön) kiemelte azt is, hogy több tagállamban még mindig rendszerszintű problémák vannak. Úgy fogalmazott, hogy a jelentésben megfogalmazott ajánlások a konstruktív párbeszédet segítik elő.
„A dokumentum helye nem a könyvtárban van, azt várjuk a tagállamoktól, hogy proaktívan dolgozzanak az ajánlásokon” – mondta.
Emellett azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottság teljesíti azt kötelezettségvállalását is, hogy megteremtse a kapcsolatot a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós források között.
Az már a jelentés keddi közzététele előtt kiszivárgott, hogy Magyarország idén sem kapott túl sok dicséretet, sőt változatlanul a sereghajtók között szerepel a jogállamiság területén. Michael McGrath egyenesen úgy fogalmazott, Brüsszel továbbra is aggodalommal követi a helyzetet.
A kedd délután közzétett dokumentumból az is kiderült, miért. Az Európai Bizottság értékelése szerint
Magyarországon a tavalyi jelentéshez képest szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, beleértve a korrupció elleni harcot, a civil szervezeteket és a médiaszabadságot is.
Így az sem véletlen, hogy a jelentésben nagyon sok megállapítás ismétlődik a korábbi évekből.
Nyomás és korrupció
Az igazságszolgáltatásról szóló fejezet megemlíti például, hogy bár az Országos Bírói Tanácsot jelentősen megerősítették a 2023-as igazságügyi reformmal – ez egyébként feltétele volt a 10 milliárd felszabadított uniós forrásnak –, mégsem minden jogszabály-módosításról konzultál velük a jogalkotó.
A jelentés megállapítja, hogy az alsóbb szintű bíróságokon még mindig nem javult az ügyelosztási rendszer átláthatósága, ugyanakkor a kormány három lépcsőben emeli a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérét. A jelentés elemző része arra is utal, hogy ehhez a kormány egy négyoldalú megállapodást tett az igazságügy szereplői elé, amiből akkora botrány lett, hogy az OBT ki is hátrált belőle, és az OBT elnöke lemondani kényszerült.
A jogállamisági összefoglaló azt is kiemeli, hogy továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről folytatott belső viták kapcsán. Ez a Varga Zs. András Kúria-elnöknek az igazságszolgáltatás többi szereplőjével szembeni nyomásgyakorlására utal.
Ami a korrupcióellenes küzdelmet illeti, a jelentés megemlíti, hogy bár a 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, fontos intézkedések még váratnak magukra. A megállapítások között szerepel, hogy Magyarországon
csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, és hiányos a magas szintű korrupció üldözése is.
A kormánynak különösen fájó pont lehet, hogy az Európai Bizottságnak az Integritás Hatóság továbbra is arról számol be, hogy akadályokkal szembesül a feladatainak hatékony ellátása terén. Emellett még mindig jelentős hiányosságok akadnak a politikai pártok és a választási kampányok átláthatóságával kapcsolatban. A közbeszerzések terén a Bizottság szerint javult a verseny, de a nemzeti és az uniós alapokból finanszírozott beszerzések esetében továbbra is különböző szintű az ellenőrzés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az alig csordogáló uniós pénzeknél jobban odafigyelnek a verseny tisztaságára, míg a nemzeti költségvetésből finanszírozott közbeszerzések esetében előre lehet tudni, ki lesz a tender győztese.
A legrosszabb helyzetet talán a média függetlenségéről szóló fejezet írja le, ezen a területen ugyanis nemcsak előrelépés nem történt, hanem a leírtak alapján úgy tűnik, még romlott is a helyzet.
A magyar hatóságok semmilyen intézkedést nem hoztak, hogy szabályozzák a sajtóhoz áramló állami hirdetéseket, garantálják a médiahatóság függetlenségét, vagy a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.
Az újságíróknak Magyarországon továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és médiumok ellen is nyomozást indított állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt, és továbbra is szelektíven megtagadják a hozzáférést a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz. Korlátozott az újságírók hozzáférése a közpénzekkel kapcsolatos információkhoz is.
Hasonlóan éles kritikákat tartalmaz a fékek és ellensúlyok rendszeréről szóló fejezet. A Bizottság szerint a kormány továbbra is széles körben alkalmazza a veszélyhelyzeti jogköreit, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését az egységes piacon. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a jogalkotás folyamata, melyből gyakran hiányzik a társadalmi konzultáció.
A Bizottság szerint a stratégiai ágazatokban tevékenykedő külföldi vállalatok, köztük más uniós tagállamok vállalatai is, egyre erőteljesebb szabályozási nyomással szembesülnek az állami intézkedések miatt. A hatóságok továbbra sem kezelték a büntetőeljáráson kívüli titkos megfigyelésekkel kapcsolatos aggályokat. Valamint megjegyzik azt is, hogy romlik a civil szervezetek helyzete és a jogbizonytalanság akadályozza a mozgásterüket.
Mélységesen kiábrándító
A sajtótájékoztatón Michael McGrath igazságügyi biztos hosszan beszélt Magyarországról, mely véleménye szerint „komoly aggodalomra” ad okot. Kiemelte, hogy a jelentésben mindössze egy területen tapasztaltak pozitív fejleményeket (ez a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelése), ezért Magyarországgal még nagyon sokat kell együtt dolgozni.
Ahol azonban a párbeszéd nem vezet eredményre, ott cselekedniük kell, és be kell vetniük a jogállamisági eszköztárat. De ha szükséges, készen állnak arra is, hogy további lépéseket tegyenek – mondta. Magyarország ellen már folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás, a kondicionalitási eljárás, szupermérföldekhez kötötték a helyreállítási alap pénzeit, ami blokkolta az uniós pénzek egy részét. Magyarország ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, és idén ítélet várható az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” és a szuverenitásvédelmi törvény ügyében is az EU Bíróságán.
„Mélységesen kiábrándító, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy további előrehaladásról számoljunk be” – fogalmazott a magyar jogállamiságról az igazságügyi biztos.
McGrath szerint igyekeztek a lehető legigazságosabbak lenni a tagállamokkal szemben, de sajnos Magyarországon nem tudnak pozitív fejleményekről beszámolni. Sőt, egyes területeken romlott is a helyzet, ilyen például a civil szervezetek helyzete, amire jó bizonyíték a Budapest Pride betiltása.
Az Európai Bizottság nemrég az ellehetetlenítési törvény miatt is „kemény hangú” levelet írt a magyar kormánynak, melyben arra kérték őket, hogy a jelen formájában vonják azt vissza. Ezzel kapcsolatban még várják a további fejleményeket, azt viszont McGrath nem tudta megmondani, hogy köze van-e a fellépésüknek ahhoz, hogy szeptemberre halasztották a törvényjavaslat elfogadását.
„Rendkívül közelről figyeljük a magyarországi fejleményeket” – tette hozzá.
Nem tettek semmit
Ahogy McGrath is elmondta, a jogállamisági jelentés tételesen is felsorolja azokat a területeket is, ahol hiába veti fel kifogásait az Európai Bizottság, a magyar hatóságok nem mutatnak hajlandóságot az elvárások teljesítésére. Ezek majdnem szó szerint azonosak a 2024-es kifogásokkal, hiszen a magyar kormány
- Nem tett előrelépést az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszerei átláthatóságának az ügyek elosztására vonatkozó európai normák figyelembevételével történő javítása tekintetében.
- Nem tett előrelépést a lobbizással és a „forgóajtókkal” (a vezetők közszféra és a magánszféra közötti mozgása) kapcsolatos átfogó reformok elfogadása, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének további javítása terén.
- Nem tett előrelépést a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és jogerős ítéletek terén.
- Nem tett előrelépést a médiahatóság függetlenségének fokozását célzó mechanizmusok bevezetése terén.
- Nem tett előrelépést az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását biztosító jogszabályok elfogadása terén.
- Nem tett előrelépést a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítését célzó szabályok és mechanizmusok megerősítése terén.
- Nem tett előrelépést a civil szervezeteket érintő akadályok elhárításában, valamint a biztonságos és lehetővé tevő civil a civil társadalmi tér kialakításában, többek között a munkaképességüket akadályozó jogszabályok – különösen a bevándorlási különadó – hatályon kívül helyezésével.
A már említett egyetlen terület, ahol a Bizottság jelentős előrelépésről számol be, az a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése.
Az Európai Bizottság ennek megfelelően ajánlásokat is megfogalmazott Magyarország számára, melyben a fenti problémák orvoslását kérik.
Ezek között szerepel az is, hogy hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának folyamatos emelése strukturált módon történjen. Vagyis automatikus indexálást kérnek – legalábbis a jelentés elemző része erre utal.
A Bizottság szerint a kormánynak biztosítania kell azt is, hogy ne akadályozzák a civil szervezetek munkáját, ehhez vonják vissza az őket gátló jogszabályokat, valamint biztosítsák a civilek számára a biztonságos teret.
Fotó: AFP / Nicolas Tucat
